Milyen társadalmi, gazdasági hatása lehet a nemzetközi sportesemények rendezésének és a sportban elért sikereknek, továbbá a sportdiplomáciai sikereknek? Erről készített elemzést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az InfoRádióban Németh Viktóriát, az alapítvány kutatóját kérdezték.
A sportnak nagyon szerteágazók mind a társadalmi, mind pedig a gazdasági hatásai Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója szerint. Példaként említette a GDP-t, amely szintén összefüggésbe hozható a sporteseményekkel, így amikor Spanyolország 2010-ben megnyerte a labdarúgó-világbajnokságot, akkor az ország már hosszabb ideje recesszióban volt, és a következő évek is így teltek, de volt néhány negyedév, közvetlenül a labdarúgó-világbajnokságot követően, amikor pozitívba fordult a GDP növekedése, nőtt a produktivitás, és a társadalom hangulata is jelentősen megváltozott erre az időszakra.
Ugyanakkor Görögország gazdasági helyzete éppen az után romlott meg végletesen, hogy megrendezte 2004-ben a nyári olimpiát. A kutató szerint „ennyire nem egyenesek az összefüggések, ezek nagyon szofisztikált és nehezen mérhető kérdések, hiszen a sport a társadalom rengeteg szegmensét érinti, illetve a gazdaságban is nagyon sok szinten tud hatni”. Fontos szerinte a körültekintő szervezés, és erre számos nagyon kedvező példát találhatunk:
„Barcelona, Sydney vagy Peking az olimpiával került föl a világ turisztikai térképére, és azóta is előkelő helyet foglal el rajta.”
A szakember szerint a gazdasági számokon túl a társadalmi hatás is mérhető. A 2017-es londoni atlétikai világbajnokság után felmérték, hogy a város lakossága hogyan ítélte meg a vb rendezését, és 86 százalék pozitív választ adott. A budapesti 2023-as atlétikai világbajnokság után is készült elégedettségi felmérés, de szinte az összes sportesemény után meg szokták kérdezni a látogatókat, hogy hogyan érezték magukat, ajánlanák-e a helyszínt másoknak is.
A nagy sporteseményeknek is van önmagát erősítő hatása, mert a rutin, amit megszerez egy adott ország vagy szervezőcsapat, mindenképpen erősítő hatással van egymásra, és az látszik Magyarország esetében is, hogy egyre nagyobb sporteseményeket képes megrendezni.
„Fontos az, hogy az egyes beruházások, a sportlétesítmények milyen kihasználtsággal működnek. Ennek például egy nagyon kiváló példája a Duna Aréna, ahol nemcsak 2017-ben, illetve 2022-ben rendeztek vizes világbajnokságot, hanem 2027-ben szintén visszatér ide ez a nemzetközi esemény, a többi versenyről már nem is beszélve” – mondta Németh Viktória, és hozzátette, nemcsak az élsport veszi igénybe a Duna Arénát, hanem a szélesebb közönség is.
A sportesemények a kultúrák közötti együttműködést, a kapcsolatok erősítését, a megértést is segíthetik, Németh Viktória példaként a 2018-as téli olimpiát emelte ki, amikor a két Korea közös csapattal indult, de India és Pakisztán közötti megbékélésnek is volt egy olyan szakasza, amit krikettdiplomáciának neveznek, és szintén a sport jelentette az összekötő kapcsot a két ország között egy konfliktusos időszakban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
