Tovább folytatódik a kiemelt magyar együttműködés a Türk Világ államaival. A Magyar Turán Alapítvány már több mint tizenöt éve azon dolgozik, hogy a rokon türk népekkel történő összefogást elősegítse. Az Alapítvány munkája mára beérett, hiszen a kulturális kapcsolatokon felül erőssé váltak kormányzati szintű kapcsolatok is. Október 17-én tartották meg Budapesten a magyar-kirgiz stratégiai tanács ülését. A megbeszélés után a két ország külügyminisztere, Jeenbek Kulubayev és Szijjártó Péter tartott sajtótájékoztatót.
Kirgiz zászlóval vágtató lovas a tavalyi Kurultajon, Bugacon
A magyar-kirgiz stratégiai tanács ülését követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter magyar külügymniszter arról számolt be, hogy a világpolitikában egetrengető változások zajlanak, Európában egy háborús pszichózis uralkodott el, és a kioktatás, a leckéztetés vált a kapcsolattartás alapjává, vagyis ha valaki a mainstreammel szembenálló véleményt merészel megfogalmazni, akkor azt azonnal megbélyegzik, rágalmazzák, minősítgetik.
Örömét fejezte ki, hogy Magyarország megfigyelőként részt vehet a Türk Államok Szervezetének munkájában, azt hangoztatván, hogy „minden, ami rossz az európai politikában, az nincsen a türk világ együttműködésében„.
„Ott továbbra is a kölcsönös tisztelet jelenti az együttműködés alapját. És nem is véletlen, hogy Közép-Ázsia ma egy olyan térsége a világnak, amelyik kifejezetten gyorsan fejlődik és dinamikusan növekszik” – húzta alá.
Majd arra emlékeztetett, hogy a magyar kormány immár tizenöt éve építi az együttműködését a közép-ázsiai régióval. „Akkor Nyugat-Európából lesajnáltak minket, kinevettek minket, diktatúráztak. Ezeknek az országoknak a vezetői most egymásnak adják a kilincset Közép-Ázsiában” – fogalmazott.
„Mivel tizenöt éve építjük mi ezt az együttműködést, ezért az európai országokhoz képest nagy helyzeti előnyünk van a Közép-Ázsiával való együttműködés felépítésében, és ez Magyarország számára komoly előnyöket és komoly hasznot is jelentett” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a magyar-kirgiz kereskedelmi forgalom tíz év alatt az 5,5-szeresére nőtt, a közös fejlesztési alap munkájának nyomán a magyar vállalatok már több mint tízmilliárd forint értékű beruházást és kereskedelmi tevékenységet hajthattak végre a közép-ázsiai államban, főként a gépipari és az állattenyésztési technológiák területén.
„És most pedig megállapodtunk abban, hogy a magyar-kirgiz alap finanszírozásával a magyar vállalatok négymilliárd forintért építenek vízerőművet Kirgizisztánban” – jelentette be.
Továbbá fontosnak nevezte a felsőoktatási együttműködést is, s rámutatott, hogy évente kétszáz kirgiz hallgató tanulhat magyarországi egyetemeken ösztöndíjjal. A miniszter végül arra is kitért, hogy az Európai Unió a meghozott hibás döntések következtében jórészt elszigetelődött mára a világ legfontosabb térségeitől, ami súlyos károkat jelent a gazdaságra nézve.
„Ezért jól tenné az Európai Unió, hogyha nem ilyen lenézően meg kioktatóan viszonyulna a világ számos térségéhez, hanem végre a kölcsönös tiszteletre alapítaná az együttműködési szándékát.„
kurultaj.hu, MTI, Szijjártó Péter közösségi oldala
A Budapesten tartották a kirgiz-magyar stratégiai tanács ülését bejegyzés először Kurultáj-én jelent meg.
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
