Hogy ez a sereg mindég megbízható legyen, fő a származás és az erkölcsi körülmények tisztasága, az erkölcsi alap, valamint az egészséges vér. (vitéz nagybányai Horthy Mikós)
Hamarosan felvirrad a nagy nap , a Vitézi Rend legszebb napja az évben, a vitézavatás napja.
2018. szeptember 29.-én. Mint minden évben, úgy most is a Belvárosi Ferences Templom ad otthont e nagy eseménynek, Budapest Ferenciek – tere 9.
A vitézavatás nyilvános. Szeretettel várunk minden érdeklődőt !
Egy kis történelem:
Az ősi nemesi inszurrekció ez újabb formájával egy mindhalálig megbízható magyar alakulatot akartam, úgy a kívülről jövő támadás, mint a belső destruktív erők újbóli forradalmi kísérlete esetén örök időkre a főkapitány rendelkezésére állítani. Hogy ez a sereg mindég megbízható legyen, fő a származás és az erkölcsi körülmények tisztasága, az erkölcsi alap, valamint az egészséges vér. A vitéz csak engedéllyel házasodhatik, idegen fajból származót csak akkor veszünk fel, ha 100%-ig magyarul érez, megbízható, és maga kéri a névmagyarosítást. (vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, legfőbb hadúr, Vitézi Rend főkapitánya)
Az első nyilvános avatásra 1921. augusztus 21.-én a Várkertben került sor.
A látványos külsőségekkel megrendezett eseményen a vitézzé ütést vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr végezte díszkardjával a lovaggá ütés szabályi szerint, a következő szavak kíséretével: „A Hadúr nevében vitézzé ütlek.”
1926-tól II. Rákóczi Ferenc díszkardját használta az eseményen.
A későbbi avatásokat a Margitszigeti MAC pályán tartották 1929-ig.
Ezt követően már nem évente, hanem hosszabb időközönként avattak vitézeket a Várkertben és a Margitszigeten. Különösen ünnepélyes alkalom volt 1938-ban a Szent István év keretében a székesfehérvári bazilikában megtartott avatás.
A felavatott telkes vitézek kötelezően a „vitéz” jelzőt viselték nevük előtt, amelyet, ha idegen hangzású volt, magyarosítani kellett.
Megszólításuk társadalmi és katonai rangjuktól függetlenül nemzetes úr, feleségüké nemzetes asszony volt.
A vitézek díszoklevelet kaptak, amelyek dísztelen hiteles másolata az Országos Vitézi Szék irattárába került, egy példányukat pedig 1920 és 1927 között hivatalból megküldték az Országos Levéltárnak is.
Ennek köszönhető, hogy (bár nem hiánytalanul), ezek az iratok ma is megvannak, nem pusztultak el az ostromkor a királyi várban elhelyezett irattár legnagyobb részével együtt. A bemutatott díszoklevél még néhány hasonlóval együtt visszakerült a tulajdonosoktól a Rendhez telekről való lemondás, méltatlanná válás és egyéb okok miatt.
A vitézek vitézi jelvényt is kaptak (az 1-es számút maga Horthy Miklós), házukat pedig a külön erre a célra készített vitézi címerrel kellett díszíteni.
A címer elbírálását végző bizottságban rész vett Csánki Dezső, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója is.
A jelvényt Szilasi József iparművész tervezte.
A vitézek a Rendhez tartozásukat vitézi igazolvánnyal igazolták.
A vitézek tisztességes birtokot kaptak a Rendtől.
Szócsinné Vitéz Léber Ottilia
Fotó: Magyar Tudat Nemzeti Hírportál archívum
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
