A folyamatos kijevi ígérgetések ellenére az ukrán parlament továbbra sem szavazta meg az egy éve elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyének 2023-ig történő elhalasztását. Ellenben akár már ezen a héten napirendre kerülhet az új nyelvtörvénytervezet, aminek elfogadása egészen brutális ukránosítást jelentene. Újabb, az országban élő kisebbségeket – beleértve a kárpátaljai magyarságot is – súlyosan érintő törvény születhet Kijevben. A hivatalos nyelvhasználatot szabályozó törvény megalkotására azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság az év elején megsemmisítette a 2012-ben elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvényt, amely például lehetővé tette, hogy az egy tömbben élő kisebbségek nyelve regionális státussal bírjon az adott régióban.
Ennek nyomán 18 kisebbségi nyelv részesült pozitív megkülönböztetésben többek között a magyar Kárpátalján és azon belül is a magyarok lakta járásokban. Az új jogszabálytervezetben ehhez hasonló kiváltságok nincsenek, van helyette viszont az élet minden területére kiterjedő durva ukránosítás. Amennyiben változtatás nélkül fogadják el az 5670. számú törvénytervezetet, a kisebbségek nyelve gyakorlatilag a háztartások szintjére korlátozódik.
Ugyan több nyelvtörvény-tervezet is született, de a legnagyobb esély a Mikola Knyazsickij, a törvényhozás kulturális és vallásügyi bizottságának vezetője által jegyzett dokumentum elfogadására kínálkozik. Akár már a héten a kijevi rada asztalára kerülhet a kérdés, bezzeg az oktatási törvény nyelvi cikkének 2023-ig történő halasztásáról szóló szavazással nem sietnek, hiába tett arra ígéretet maga Petro Porosenko elnök idén júliusban Brüsszelben. A nyelvtörvény körüli sietség azzal magyarázható, hogy a jelenlegi kijevi irányvonal jól láthatóan a nemzeti érzelmű szavazók megnyerésével szeretné átmenteni a hatalmát a jövő évi választások során. Ennek a törekvésüknek pedig a kisebbségek isszák meg a levét.
A jogszabálytervezet az élet valamennyi területén kizárólag az ukrán nyelv használatát írja elő. Ráadásul valamennyi hivatalnoknak vizsgát kell majd tennie államnyelv-ismeretből, egy speciális központot hoznak létre e célból, és csak az általuk kiadott tanúsítvánnyal lehet majd munkát vállalni bármely állami hivatalban vagy iskolában. Még az önkormányzati képviselő-jelöltséghez is szükség lesz az említett nyelvismereti oklevélre. A törvény leszögezi: az oktatás nyelve az óvodától kezdve az egyetemekig bezárólag kizárólag az ukrán lehet.
Márpedig ez azt vetíti előre, hogy akkor jelenlegi formájukban megszűnnek a magyar tannyelvű iskolák, és az oktatási törvényből is eredeztethetően csak ukrán iskolák lesznek, ahol néhány tantárgyat esetleg magyarul oktathatnak. A média területén szintén erőszakos ukránosítás jöhet, kezdetben 60 százalékos ukrán nyelvű sugárzásról volt szó, de most az sem kizárt, hogy csak 100 százalékban ukránul működhetnek a tévék és rádiók. A nyomtatott sajtótermékek esetén pedig azt tervezik, hogy például a magyar tartalom mellett ugyanazt ukránul is meg kell jelentetni, legalább feleakkora példányszámban. Persze ehhez anyagi forrást nem rendelnek hozzá, azt a lapoknak önerőből kellene előteremteniük, ami teljesen abszurd.
És ez még nem minden: bevezetik a nyelvcsendőr intézményét, akinek feladata lesz a törvény betartatása. Akikkel szemben szabálysértést állapítanak meg, például ha a postai dolgozó vagy a buszsofőr nem ukránul szólal meg, azt 5-től 10 ezer hrivnyáig (50–100 ezer forint) terjedő pénzbüntetésre ítélhetik, de állami közalkalmazottakat ki is rúghatnak emiatt. A törvényben az ukrán nyelvet az állami szimbólumokhoz, a himnuszhoz, a címerhez és a zászlóhoz sorolják.
Tarasz Kreminy kormánypárti képviselő nem is titkolja: a törvény célja leküzdeni a korábbi oroszbarát nyelvtörvény következményeit és visszaszorítani az orosz nyelv használatát az ország keleti–déli vidékein, nyugaton pedig – és itt nyilvánvalóan Kárpátaljára célozhatott – megerősíteni az ukrán nyelv szerepét. Megjegyezte: maguk között vagy éppen az otthonaikban az emberek továbbra is úgy beszélhetnek, ahogy nekik jólesik.
A kijevi törvényhozás egyetlen magyar képviselője, Brenzovics László a súlyos jogfosztást jelentő nyelvtörvény ügyét és a többi fájó kérdést is szóba hozta a Lamberto Zannierrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosával történt múlt heti kijevi találkozóján. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke sajnálattal állapította meg, hogy az elmúlt hónapokban nem történt alapvető változás a kárpátaljai magyarság biztonságát érintő kérdésekben. Brenzovics László szerint Ukrajnában megszűntek a nemzeti kisebbségek nyelvi jogai, legalábbis ami a gyakorlati alkalmazásukat és a jogérvényesítés lehetőségeit illeti.
Brenzovics László tájékoztatta Zanniert arról is, hogy a Központi Választási Bizottság a parlamenti választási törvény egyértelmű rendelkezése ellenére a 2014. évi parlamenti választásokhoz hasonlóan a 2019. évi választásokra készülve is elutasította a magyar kisebbségnek azt a kérését, hogy olyan választókerületet hozzanak létre Kárpátalján, amely egyesítené azokat a területeket és településeket, ahol a magyarság egy tömbben él. A magyar politikus szólt még a művelődési minisztérium égisze alatt elkészült, Ukrajna nemzeti-etnikai politikájának koncepciója című dokumentumról is, amely szintén radikálisan szűkítené a nemzeti kisebbségek jogait.
A KMKSZ elnöke felrótta az EBESZ főbiztosának, hogy a szervezet a gyakorlatban semmit sem tesz az Ukrajnában élő magyar kisebbség problémáinak orvoslása érdekében.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
