Brüsszeli pofon a kasszának

Jelenleg tíz uniós program kifizetését tartja vissza Brüsszel – értesült lapunk EU-s forrásokból. A zárolások összege 262 milliárd forintot tesz ki. Összességében elmondható, hogy hazánk nagyon távol áll a 2016-ra tervezett 2048 milliárd forintos éves kifizetéstől. Közel 1200 milliárd forintba kerülhet az államkasszának az uniós számlák benyújtásának elmaradása.

Magyarország még egyetlen forintot sem hívott le a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési ciklus forrásaiból az Európai Bizottságtól, a központi költségvetés terhére viszont már kifizetett 23 milliárd forintot a győztes pályázóknak – ismerte el a lapunk érdeklődésére a Miniszterelnökség. Pedig Lázár János kancelláriaminiszter előrebocsátotta, az idei év végéig 2048 milliárd forintot folyósítanak a tenderek nyerteseinek. Ez azt jelenti, hogy az első negyedév után a terv alig több mint egy százaléka teljesült. Brüsszeli informátoraink megerősítették, hazánk valóban nem tudott eddig teljesítésalapú számlákat uniós ellentételezésre kiküldeni, vagyis az időközi kifizetések váratnak magukra.

Nagyra nyílhat az olló a lehívás és a kifizetések között

Az uniós intézmények belső ügyeit jól ismerő forrásaink szerint az évtized végéig tartó programozási időszak keretéből az EU négy különböző alapból 1,027 milliárd eurót, azaz mintegy 320 milliárd forintot előlegként már kiutalt hazánknak. Ezek az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés. A Magyar Nemzet úgy értesült, a kormány tisztában van azzal, hogy már 2016-ban nagyra nyílhat az olló a lehívás és a kifizetések között, a kabinet ugyanis úgy kalkulál, hogy a 2048 milliárdos terv teljesülése esetén is csak 2,8 milliárd euró, vagyis hozzávetőleg 875 milliárd forint értékben küld ki számlákat. Ez azt jelenti, hogy a közel 1200 milliárd forintos különbség az államkasszát terheli.

Fotó: MN-grafika

Szintén brüsszeli forrásokból tudtuk meg, hogy a 2007–2013-as uniós cikluson belül csak az Európai Regionális Fejlesztési Alapon belül kilenc magyar operatív program kifizetését felfüggesztették. Az elzárt pénzcsapok között szerepel a közlekedés és hét regionális program, ezek együtt 573 millió eurót, azaz 178 milliárd forintot tesznek ki, a szintén befagyasztott társadalmi infrastruktúra program pedig 38 milliárd forint. A tizedik felfüggesztett operatív program az Európai Szociális Alap ernyője alá tartozó társadalmi megújulás program, egyelőre ezen a területen is 46 milliárd forinttól esik el Magyarország. Egybevéve a felfüggesztéseket nem túlzás azt állítani, hogy tíz kőkemény brüsszeli pofont kapott a kormány, s csak rajta áll, hogy talpon marad-e. Mindenesetre igen jelentős az összesen 262 milliárd forintra rúgó zárolás, márpedig a kabinet jól felfogott érdeke az, hogy minimálisra csökkentse kinnlevőségeit.

Rendeződni látszik az aszfaltkeverőügy

A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a tegnapi kormányinfón arról beszélt, hogy egy jelentős terhet letehet a válláról a kabinet: rendeződni látszik ugyanis az aszfaltkeverőügy. Arról számolt be, hogy Corina Cretu regionális politikáért felelős biztossal megállapodtak a vita bíróságon kívüli rendezéséről, így nem kell évekig tárgyalásokra járni. Lázár János szerint a Budapest és Brüsszel közötti 500 milliárd forintos keretről szóló vitában hazánk áll jobban, arról ugyanakkor nem szólt, hogy a versenykorlátozás miatt meg kell-e fizetnünk a kilátásba helyezett 125 milliárdos korrekciót, vagy annak egy részét elengedi a bizottság. Ez abban a tekintetben mindenképp kedvező fejlemény, hogy az Európai Unió Bírósága előtt legalább két-három évig elhúzódhat egy ilyen ügy, s a végkimenetele is kétséges. Brüsszel arra alapozta a versenykorlátozás gyanúját, hogy az uniós finanszírozású útépítéseknél a magyar hatóságok előírták, az építkezésekre 50 kilométeres sugarú körön belülről szállítsák az aszfaltot. A magyar fél viszont amellett érvelt, hogy nemcsak szállítási időben, hanem távolságban is meg lehetett határozni, honnan jöjjön a burkolat. A miniszter aláhúzta, az aszfaltügynek van nemzetgazdasági jelentősége, a többi kérdéses ügy ehhez képest jelentéktelen. Mint mondta, felállították a menetrendet azok megoldására is, várhatóan három témában kénytelenek mégis bírósághoz fordulni.

Lázár tegnap önkritikát gyakorolt azzal, hogy elismerte, az állami fejlesztések jelentős részénél nem olyan hatékony a projektek megvalósítása, mint a versenyszférában. Hangsúlyozta: az illetékes minisztereket nyomás alá kell helyezni, az érintett 770 darab, 3500 milliárd forint értékű állami fejlesztést fel kell gyorsítani, hogy ezek a beruházások is mielőbb hozzájárulhassanak a gazdasági növekedéshez. Annak a kijelentésének is nyomatékot adott, hogy 2017 nyaráig minden felhívást meg kell jelentetni, 2019 elejéig pedig ki kell fizetni a győztes pályázót.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 08.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »