2025. 08. 29.
Brüsszel szabad kezet adott Kijevnek az orosz energetikai infrastruktúra bármely objektumának megsemmisítésére, ezzel pedig terrorcselekményeinek bűnrészesévé vált – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján.
“Nyilvánvaló, hogy Brüsszel szó szerint biankó felhatalmazást adott a kijevi rezsimnek, hogy bármely orosz energetikai infrastrukturális létesítményt megtámadjon, ezzel de facto Kijev terrorcselekményeinek bűnrészesévé válva” – fogalmazott Zaharova.
Zaharova megjegyezte, az Európai Bizottságnak az a nyilatkozata, miszerint a Barátság kőolajvezeték elleni támadások nem veszélyeztetik az EU-országok energiaellátásának biztonságát, azt bizonyítja, hogy az egyes tagállamok energiaellátási nehézségei nem jelentenek problémát az EU egésze számára, ha ezek az országok “Brüsszel szempontjából helytelen irányt követnek”.
“A következő lépés könnyen lehet egy olyan nyilatkozat, miszerint az energiainfrastruktúra elleni támadások összhangban állnak az Európai Bizottság javaslataival, sőt a megvalósításukat is elősegítik. Ne feledjük, hogy májusban ők javasolták az orosz energiahordozók elutasítására vonatkozó útitervet” – nyilatkozott.
Zaharova nem zárta ki, hogy “az uniópárti többség valamint a Budapest és Pozsony közötti éles szembenállás feltételei között” az uniós bürokrácia valójában ténylegesen szemet huny afelett, hogy a “kijevi rezsim” folytathassa a “terrortámadásokat” a Magyarország és Szlovákia számára létfontosságú energiainfrastruktúra ellen.
Figyelemelterelésnek nevezte, hogy Olaszországban az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának harmadik évfordulója előtti napon “véletlenül” őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt. Mint mondta, Szergej Kuznyecov Riminiben történt elfogása “nem teszi lehetővé a történtek teljes képének megismerését, és nem ad választ a legfontosabb kérdésre: ki rendelte meg és szervezte a szabotázst?” Véleménye szerint hiábavalók az arra irányuló kísérletek, hogy az ilyen nagy infrastrukturális objektumok felrobbantását “amatőr búvárokra” kenjék.
Zaharova hangot adott álláspontjának, miszerint az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciáknak nem a békés rendezés feltételeinek, hanem az eredményeinek kell lenniük.
“A lényegüket tekintve a gyarmattartói gondolkodásmód maradványain alapuló garanciák, amelyekről Európában tárgyalnak, nem is garanciák. A stratégiai stabilitás romlásához vezetnek el mind regionális, mind globális szinten. Világosnak kell lennie, hogy a biztonsági garanciák nyújtása nem feltétel, hanem a békés rendezés eredménye, aminek alapja a Ukrajnában kialakult válság kiváltó okainak megszüntetése, ami következésképpen garantálja a mi hazánk biztonságát is” – hangoztatta.
“Abból indulunk ki, hogy a kollektív Nyugat által javasolt opciók egyoldalúak, nyilvánvalóan az Oroszország feltartóztatását célzó számításon alapulnak, és az ilyen elképzelések szerzői a kijevi rezsimet a NATO körüli pályára akarják húzni” – tette hozzá.
A szóvivő szerint az Ukrajnában az állami politika és a nemzeti emlékezet alapjairól elfogadott törvény megerősítette a neonácizmust az ország alapvető állami ideológiájának szerepében.
“Ukrajnában új, orwelli törvényt vezettek be a nemzeti emlékezetről. A kijevi rezsim folytatja annak erőltetését, hogy az ukrán társadalomban mesterségesen rögzítsék a monoetnikus és oroszellenes tudatot. Az ukrán Verhovna Rada által augusztus 21-én elfogadott törvény Az ukrán nép állami politikájának és nemzeti emlékezetének alapjairól továbbfejleszti az úgynevezett kommunistátlanítási jogszabályokat, és véglegesen a neonácizmust rögzíti alapvető állami ideológiaként” – mondta a sajtótájékoztatón Zaharova.
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők idén felgyorsították előrenyomulásukat Ukrajnában és 2025 elejének havi 300-400 négyzetkilométere helyett immár havonta 600-700 négyzetkilométerrel haladnak előre. A tárcavezető szerint az orosz hadsereg “jelentős károkat” okoz az ukrán hadiiparnak.
A Kommerszant című lap szerint Belouszov korábban azt mondta, hogy 2024 folyamán az orosz erők az ukrajnai hadműveletek során 4,5 ezer négyzetkilométernyi területet vontak az ellenőrzésük alá.
A miniszter pénteken azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők csak ebben az évben több mint 340 ezer katonát és több mint 65 ezer különböző típusú fegyvert veszítettek. Bejelentette, hogy az orosz védelmi tárca megnövelte a 2025-re vonatkozó szerződéses katonai szolgálatra való toborzási tervet és hogy a mutatók összességükben teljesülnek.
Ukrán vezérkar: az ukrán erők csapást mértek Oroszország brjanszki területén egy szivattyúállomásra
Az ukrán erők péntekre virradó éjjel csapást értek egy dízelüzemanyag-szivattyúállomásra az Oroszország brjanszki régiójában lévő Najtopovicsi településnél – közölte az ukrán vezérkar.
A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy a létesítmény területén tüzet észleltek, a támadás következményeit még pontosítják. A Facebookon közzétett közlemény szerint az állomáson dízelüzemanyagot szivattyúznak át, amivel az Ukrajna elleni támadásokban részt vevő orosz csapatok szükségleteit elégítik ki. Az objektum áteresztőképessége évente mintegy 10,5 millió tonna.
A vezérkar pénteki összesítése szerint Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta az 1 millió 80 ezret. Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett négy orosz harckocsit, 61 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 414 drónt.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy egységei az éjjel megsemmisítettek az orosz megszállás alatti Krímben egy orosz radarállomást, amely egy Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer része volt.
Denisz Smihal védelmi miniszter arról tájékoztatott az X-en, hogy Belgium idén további 100 millió euró értékű katonai segítséget nyújt országának az “Ukrajna szükségleteinek prioritási listája” elnevezésű új NATO-kezdeményezés részeként. Megjegyezte, hogy ez az összeg kiegészíti azt az 1 milliárd euró értékű katonai támogatást, amelyet Belgium már korábban biztosított. “Hálás vagyok kollégámnak, Theo Franckennek, valamint a belga népnek és kormánynak Ukrajna támogatásáért a szabadságunkért folytatott harcban” – tette hozzá Smihal.
Franciaország és Németország további légvédelmi eszközöket szállít Ukrajnának
Franciaország és Németország további légvédelmi eszközöket fog szállítani Ukrajnának, “tekintettel a tömeges orosz támadásokra” az elmúlt hetekben – tudatta a két ország a dél-franciaországi Toulonban pénteken rendezett 25. közös francia-német kormányülés után kiadott közös közleményükben.
“Az intenzív diplomáciai erőfeszítések ellenére Oroszország nem mutat szándékot arra, hogy leállítsa Ukrajna elleni agresszív háborúját” – hangsúlyozta a francia és a német kormány.
“Folytatjuk a nyomásgyakorlást azért, hogy további szankciókat vezessünk be mi magunk is, és erre készek is vagyunk, de az Amerikai Egyesült Államok is, azért hogy Oroszországot erővel visszatereljük a tárgyalóasztalhoz” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón a kormányülést követően.
“Jelenleg az Egyesült Államok intenzív tárgyalásokat folytat további vámok bevezetéséről. Nagyon örülnék, ha az amerikai kormány meghozná ezt a döntést, és azt más országokra is kiterjesztené, amelyeknek gáz- és olajimportja az orosz háborús gazdaság nagy részét finanszírozza” – mondta a német kancellár.
Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy augusztus 18-án Vlagyimir Putyin orosz elnök “megígérte (Donald) Trump elnöknek”, hogy találkozik ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel. Ha ez a kétoldalú találkozó hétfőig nem jön létre, “azt hiszem, ez ismét azt jelenti, hogy Putyin elnök kijátszotta Trump elnököt”, és “ez nem maradhat válasz nélkül” – vélte a francia elnök.
Putyin “láthatóan nem hajlandó (…) találkozni Zelenszkijjel, egyszerűen elfogadhatatlan előfeltételeket szab” – tette hozzá a német kancellár. “Nincsenek illúzióim. Lehetséges, hogy ez a háború még hónapokig eltart” – mondta Friedrich Merz.
A két vezető a hétvégén külön-külön fog beszélni az amerikai elnökkel, jövő héten pedig az úgynevezett tettrekészek koalíciójával -, amelyet jelenleg több mint harminc, Ukrajnát támogató ország alkot -, újabb találkozót tartanak.
A francia elnök emellett visszautasította azt a moszkvai vádat, miszerint “durva vagy vulgáris” lenne azért, mert Vlagyimir Putyint “ragadozónak” nevezte. Tagadta, hogy sértő lett volna, de igazolta a jelzőt, utalva egy olyan “emberre, aki úgy döntött, hogy autoriter, autokratikus irányba halad, és revizionista imperializmust folytat a nemzetközi határok tekintetében”.
MTI
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
