Brüsszel cáfolja a kormányt

Brüsszel cáfolja a kormányt

Orbán Viktor kész tényként beszélt arról, hogy az Európai Bizottság már döntött a kötelező betelepítési kvótáról, azonban a brüsszeli testület a Magyar Nemzet megkeresésére leszögezte, csak jogszabályjavaslattal éltek. Kósa Lajos tegnap lapunk kérdésére – a miniszterelnöknél némileg óvatosabban fogalmazva – egy őzvadászat pillanataihoz hasonlította az EU-s testület döntéseit.

Csupán egy nap telt el Orbán Viktor parlamenti szezonnyitó beszéde óta, az Európai Bizottság (EB) a Magyar Nemzet megkeresésére máris cáfolta a miniszterelnök szavait. A kormányfő országgyűlési felszólalásában – egyebek között – azzal érvelt az október 2-i kvótaellenes népszavazáson való részvétel mellett, hogy az EB már döntött a kötelező betelepítésről, ezt pedig a magyaroknak meg kell állítaniuk.

– Hiába tagadják, hiába hallok itthon is ilyen hangokat, az igazság az, hogy a bizottság meghozta a maga döntéseit – mondta a miniszterelnök, majd kifejtette, hogy ennek része egy felső határ nélküli automatikus szétosztási mechanizmus, amelynek értelmében a bevándorlók befogadásáról az Európai Unió intézményei döntenek egy matematikai képlet alapján.

Az EB azonban lapunkat arról tájékoztatta, hogy a biztosi testület mindössze egy javaslatot fogalmazott meg, amelyet az Európai Parlamentnek (EP) és az uniós állam- és kormányfőkből álló tanácsnak terjeszt elő. Ebben egyébként – mint írták – nem a menedékkérők állandó szétosztásáról van szó, hanem egy „méltányossági” mechanizmusról, amelyet a bizottság elképzelése szerint csak akkor kellene alkalmazni, ha egy tagállamban aránytalanul nagy számban érkeznek menedékjog iránti kérelmek. A bizottsági javaslatról és esetleges módosításairól most az EP-nek és a tanácsnak mint közös jogalkotónak kell döntenie. Ehhez nincsenek megszabott határidők sem, a menetrend teljes mértékben a két intézmény kezében van. Az EB kérdésünkre azt is leszögezte, a bizottság csak jogszabályjavaslatokról dönthet, amelyek a tagállamok számára akkor válnak kötelezővé, ha az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadja őket. Hozzáfűzték azt is, hogy a legtöbb esetben módosulnak az eredeti felvetések a jogalkotási folyamatban.

Kész tényként kezelik a döntést

A miniszterelnök ugyanakkor a hétfő parlamenti beszédében még ki is figurázta az MSZP frakcióvezetőjét, amikor Tóth Bertalan szóvá tette, hogy nincs szó bizottsági döntésről. – Nem tűnt föl a szocialistáknak? Ez önöknek nem tűnt föl, hogy erről van egy döntés? – tette fel a kérdést Orbán Viktor.

A miniszterelnök mellett már Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője is kész tényként kezelte, hogy az EB döntést hozott, amely az első migrációs csomag és a dublini rendszer felülvizsgálata. Ebben – mint ahogyan néhány napja Balatonfüreden, a kormánypártok kihelyezett frakcióülésén kifejtette – a bevándorlók automatikus felső határ nélküli szétosztásáról döntenek.

Kósa árnyal

Ugyanakkor némileg árnyalta az Orbán Viktor és Szájer József által mondottakat a Fidesz frakcióvezetője. Kósa Lajos az Európai Bizottság állítólagos döntéseivel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: „Most vadászaton vagyunk. Már meghúztam a ravaszt, de a golyó még a csőben van. Akkor lehet azzal érvelni, hogy én nem is vadászok, mert az őz még él, a golyó még nem hagyta el a csövet. De azért bizonyos logikai szabályokból már ki lehet találni, hogy ez nagyon rövid ideig fog tartani.” Szerinte a döntést kétségbe vonó ellenzéki vélemények a „butaságnak és a zavaros beszédnek” a minősített esetei, majd hozzátette, hogy a baloldali és liberális európai vezetők folyamatosan a betelepítési kvótákról beszélnek.

– Törvényalkotás, az alkotmány módosítása és egy országgyűlési határozat elfogadása egyaránt elképzelhető a népszavazás közjogi következményeként – válaszolta egy másik kérdésünkre Kósa Lajos. Azt, hogy végül melyikre lesz szükség, akkor tudják majd megmondani, ha már látják, hogy az Európai Bizottság által elindított jogszabály-alkotási kezdeményezés milyen fázisba jut. Mást kell tenni akkor, ha az Európai Tanács elé kerül az ügy, ahol esetleg van lehetőség vétóra, és mást, ha az EB kezdeményezésére mondjuk az Európai Parlament mond valamit, mert ott már a kettős többség elve az irányadó. (Ez azt jelenti, hogy egy javaslat akkor „megy át”, ha a tagok több mint fele és az általuk képviselt összlakosság több mint fele támogatja a kezdeményezést.) Vagyis Kósa Lajos szavai szerint a közjogi következmények nem is a népszavazás eredményétől függnek, hanem a brüsszeli eljárásrendtől.

Böjte Csaba is nem szavazatra buzdít

A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, elegendő lesz a következő két és fél hétre az a nemrég jóváhagyott 800 millió forint, amellyel a népszavazási kampányköltségek korábbi, 3,1 milliárdos keretét megnövelték. A második megbízást ugyanúgy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Pasa parki szomszédjának, Csetényi Csabának az érdekeltségei nyerték el, mint a korábbi keretszerződést – ahogy arról korábbi hírek szóltak.

Kiderült az is, hogy Kósa Lajos nyílt levélben fordul parlamenti frakcióvezető-társaihoz, azt kérve tőlük, buzdítsák az embereket részvételre az október 2-i kvótareferendumon, valamint arra, hogy szavazzanak nemmel.

A nem szavazatra buzdít Böjte Csaba szerzetes is: a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője a 777blog.hu-n közölte: „Nemmel szavazok minden erőszakra, a lakosság akarata elleni kényszer-betelepítésre!”

Molnár is visszaszóltHangulatkeltésnek nevezte az MSZP elnöke tegnap, hogy baloldali vezetésű városokba migránsokat telepítenének. Molnár Gyula ezzel arra reagált, hogy Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében úgy fogalmazott, „Brüsszelben cselre készülnek”, és ha nem megy a megállapodás a nemzetállamokkal, akkor majd menni fog a baloldali városokkal, „majd azok befogadják a migránsokat”. – Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal, vagy Szegeddel – közölte. A miniszterelnök érvelését Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnökének nyilatkozatára alapozta. Az Atv.hu információi szerint Martin Schulz jelezte, a pénteki pozsonyi EU-csúcson külön találkozóra tart igényt Orbán Viktorral. (K. M.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 14.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »