Brexit: perifériára szorulhatnak a visegrádiak

Brexit: perifériára szorulhatnak a visegrádiak

Nagy-Britannia és az Európai Unió szakadásához is vezethet a brexit – véli Róna Péter közgazdász, aki szerint a szigetország kilépéséből már csak azért sem profitálhat Magyarország, mert nem egyértelmű a viszonyunk a közösséghez. A brexit nagy nyertese Németország, míg a vesztesek a szuverenitást hangsúlyozó visegrádi országok lehetnek.

Nemcsak Nagy-Britannia, de az Európai Unió gazdasági és társadalmi válságát is előidézheti a brexit: minden eddiginél valószínűbb a királyság széthullása, míg a föderatív szemléletű nyugati országok és a nemzeti szuverenitás szükségességét hangsúlyozó közép-európai államok közötti ellentét jelentősen erősödhet – fejtette ki a Lánchíd Rádió Szaldó című műsorában Róna Péter közgazdász. Mint elmondta, amennyiben valóban megvalósul Nagy-Britannia unióból való kiválása, akkor olyan mértékűre nőhet a bizalmatlanság a piacokon, hogy radiálisan csökkenhetnek a beruházások és az életszínvonal a szigetországban, a lefelé tartó spirálból pedig a Bank of England kamatcsökkentő politikája sem tudná kirántani az országot. Szavai szerint miután a szigetország hivatalosan is bejelenti kilépési szándékát, megszűnik az uniós szabadpiaci együttműködés része lenni, a következő évek tárgyalásai pedig arról szólnak majd, hogy – immár harmadik országként – miként fognak visszacsatlakozni a közös piacba.

Róna Péter arra számít, hogy mivel London mint pénzügyi központ szerepe jelentősen csökkenni fog, a Cityben dolgozó félmillió ember tíz százaléka veszítheti el állását. A lehetséges új banki központok között említette Párizst, Frankfurtot és Dublint, de Varsó is szerephez juthat, hiszen Lengyelország pénzügyi szolgáltatói szektora igen fejlett.

A brexit felerősíti az egyesült Európát preferáló országok és a nemzeti szuverenitást hangsúlyozó államok közötti ellentéteket, aminek egyenes következménye lehet az unió kétsebességessé válása vagy szakadása. Előbbi csoportba tartozik Hollandia, Írország, Franciaország, de mindenekelőtt Németország, ezek egyértelműen a nyertesei lesznek a folyamatnak, míg a perifériára szorulnak a visegrádi négyek, köztük Magyarország is – vélekedett az Oxfordban tanító közgazdász, megjegyezve: hazánk viszonyulása az Európai Unióhoz nem egyértelmű, ami miatt aligha örökölhet meg feladatokat a kilépő Nagy-Britanniától.

A műsorban szintén megszólaló Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a britek számára igen fontos, hogy továbbra is élvezzék az uniós szabad piac áldásait, ezért továbbra is hajlandóak lesznek befizetni a részüket akár a közös költségvetésbe. Mindez azt is jelenti, hogy Magyarországnak egyelőre nem kell tartania attól, hogy az uniós fejlesztési forrásokat felülbírálják. Szintén fontos, hogy a közös piacon való részvételnek feltétele lesz a szabad munkavállalás a szigetországban, ami ugyanakkor a brexitpártiak fő célkitűzésével ellentétes. Németh Dávid és Róna Péter egyetértett abban, hogy a kiválás egyelőre nem lefutott meccs, a szavazás óta a brit közvélemény óriási változáson esett át, a politikai válság pedig példa nélküli.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »