A francia nemzetgyűlés ma szavazott a Michal Bernier kormányfő elleni bizalmatlansági indítványról, ami a 574-ból 331 támogató szavazatot kapott. Ennek értelmében az Emmanuel Macron által egy előrehozott választással kimanipulált kisebbségi kormány kevesebb, mint négy hónap után beadta a kulcsot.
Utoljára francia kormányfőt bizalmatlansági indítvánnyal 1962-ben buktattak meg. Az idős, korábbi uniós Brexit-főtárgyaló Barnier karrierjét csúfos vereséggel fejezi be: az eddigi legrövidebb ideig hivatalban lévő francia miniszterelnökként vonulhat vissza.
A bizalmatlansági indítvány háttere, hogy Barnier kormánya a nemzetgyűlés jóváhagyása nélkül verekedte volna át a 60 milliárd eurós megszorítócsomagit is tartalmazó jövő évi költségvetést. A megszorításokra azért van szükség, mert Franciaország a GDP 115 százalékában eladósodott, a pénzpiaci elit pedig komoly nyomást gyakorol a kormányokra, hogy a jóléti juttatások fenntartása helyett a hitelek törlesztését helyezzék előtérbe.
Ebben kiadáscsökkentő és adóemelési tételek is voltak. Mivel Barnier kormánya kisebbségben volt, az ellenzék válasza borítékolható volt.
A francia törvények szerint a nemzetgyűlés ugyan bizonyos kérdésekben megkerülhető, de a törvényhozás 24 órán belül bizalmatlansági indítványt terjeszthet be, amiről kötelező szavazni 48 órán belül. Barnier megszorító intézkedéseit – és általában a civil hivatása szerint befektetési bankár Macron politikáját – az ellenzék elutasította, Barniert pedig szerdán megbuktatta.
Sőt, a szélsőbaloldalt is magába foglaló baloldali frakció Macron lemondását követeli. A francia elnök második ciklusának hivatali ideje 2027-ben jár le. A francia törvény (az amerikaihoz hasonlóan) csak két ciklusnyi hivatali időt engedélyeznek egyazon személynek, így Macron az esélytelenek nyugalmával tehet kedvére korábbi munkaadóinak (többek között a Rotschildeknek).
A labda most Macron térfelén pattog. Joga van új miniszterelnököt javasolni, illetve átveszi a kormányzást is. Macron pártjának azonban nincs többsége, vagyis vagy a szélsőbalt, vagy a radikális jobboldalt (Marine Le Pent és a Nemzeti Tömörülést) kell meggyőznie a kormányalakításról.
A francia előrehozott választásokra június végén került sor, ezért Macron újabb választásokat 2025 júniusáig nem írhat ki. Vagyis bő fél évre permanenssé válhat a francia belpolitikai válság.
Az már most is borítékolható, hogy Franciaország rendes költségvetés nélkül vág neki a 2025-ös évnek.
Körkép.sk, france24
Nyitókép forrása: SITA/ Ludovic Marin, Pool via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
