Jóformán nincsen nap, hogy a Néphazugság ne dezinformálna. Ha már egyszer nem lehet hallgatni az egyre ijesztőbb méreteket öltő bevándorlásról, akkor úgy kell róla tudósítani, mintha valamiféle jelentéktelen nyári kirándulás volna mindaz, ami hovatovább már országszerte történik. Tipikusan balos mentalitás ez. Mindig nyalnia kell ugyanis a baloldalnak valakinek az alfelét. Hol Moszkváét, hol Brüsszelét vagy Washingtonét. A lényeg, hogy mindig mások iránt kell lojálisnak lennie. Mert a más, az idegen mindig is szép. Sőt csak az a szép. A magyar meg büdös, bunkó, bugris. (Fotó: Bevándorlók a II. János Pál pápa téren – MTI, Balogh Zoltán)
Egyértelműen ez az üzenete a mai számában Boda Andrástól közölteknek. Ebben nem az elmúlt hetek óta illegális menekülttáborrá vált II. János Pál pápa téren tapasztalható állapotok áldatlanságáról, tarthatatlanságáról szól. Nem. Másról. Arról, hogy vannak azért olyanok is, akik nem úgy viselkednek az amúgy a legelemibb viselkedési és higiéniai szokásokat sem ismerő térfoglalókkal, mint az oly finnyás átlag magyar. Mert akadt például egy „józsefvárosi közmunkás” mellényfeliratú középkorú férfi, aki egy menekült gyermek elé lépve üdítőt nyomott a kezébe, s hozzátette magyarázatul: „Nem ember, aki nem segít ezeken!”
Meg aztán akadtak más jólelkek is – kivételesen ugyebár magyarok –, akik segítettek, mint Deák Edith, a Segítsünk együtt a menekülteknek csoport aktivistája, aki szerint a teret betöltő jövevények „nagyon kedvesek, udvariasak és hálásak”. Példákkal nem szolgált, de az őt megkereső Néphazugság ezzel is azt nyomatékosította, hogy persze a magyarok többsége nem ilyen, hanem ellenkezőleg, kirekesztő a javából. Élükön a kerület polgármesterével, Kocsis Mátéval, aki azt írta a fészbúkon: „A nemrég felújított II. János Pál pápa terünket teljesen tönkre tették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen.”
Erre a Néphazugság a kerületi közterület-felügyelet vezetőjét, Bajusz Ferencet idézte: „Bár tényleg látni szemetet, a füvet sok helyen valóban letaposták, azért őrjöngő pusztításnak, rombolásnak nincs nyoma a téren.” Meg ellensúlyozásul egy babakocsit toló, és négy-öt éves kisfiúval sétáló, közelben lakó asszonyt, aki viszont nem rejtette véka alá a valóságot:
„Nem mobilvécére van szükség, hanem arra, hogy elvigyék innen ezeket az embereket. Borzalom, ami itt megy! Már nem tudom lehozni a gyereket a játszótérre, mert sz@ros minden. Meg durvák is, az egyik afgán kölyök lelökte a gyerekemet a mászókáról. A felnőttek kiabálnak, mocskosak, büdösek, tönkreteszik a parkot. Bár engem nem ért inzultus, nem éppen megnyugtató esténként a több száz idegen mellett jönni, menni.”
De a Néphazugság, potentátokat keresve, csak azt mondja, amit a szovjet érában is mondott: minden nagyon szép és jó. Vagy amit maga Kádár: „Válság nincsen, csak problémák vannak.” Az idegen szép, az idegen jó, hadd jöjjenek, hadd váljék putrivá lehetőleg minden talpalatnyi közterület.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
