Nem árt tudni, melyik fajtával találkozunk.
Magyarországon a leggyakrabban a társas darázsfajok képviselővel találkozhatunk. Ide tartozik: a kecskedarázs, a német darázs, a lódarázs, illetve a padlásdarázs. Emelett sok más darázs is megfordul az udvaron, kertekben. Ezek lehetnek a Lopódarázs, Óriás fürkészdarázs, Óriás-csőrösdarázs, Kecskedarázs, Német darázs, Padlásdarázs, Lódarázs, Óriás tőrösdarázs.
Van néhány darázsfaj hazánkban, aminek az irtása jogszabályba ütközik. Gyakorta találkozhatunk velük akár a saját kertünkben is. Szakképesítéssel rendelkező rovarirtó felismeri ezeket a fajokat és ilyenkor a megrendelő kérésére sem végez irtást – írja a hellovidek.hu.
Néhány példa védett darazsakra:
Ezeknek a példányoknak a büntetési tételei 5000 és 50 000 forint között van.
Nemrég a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is figyelmezetett közleményben arra, hogy májustól megjelennek a termetes tőrösdarazsak a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. Ezek a félelmetesnek tűnő állatok az emberekre, a társ- és háziállatokra teljesen ártalmatlanok, ugyanakkor segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is.
Ezek a rovarok nem tévesztendők össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és valóban agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják.
Irtásuk nem csak jól felfogott érdekeink és ártalmatlanságuk miatt értelmetlen és önsorsrontó, de azért is, mert az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Elpusztításukkal éppen ezért akár több éves börtönbüntetést is kockáztat az elkövető.
„A darázs nem támadni jön, és ha nem érzi magát veszélyben, nem is keresi a bajt. Az összetűzések döntő többsége így elkerülhető. Szerencsétlen eset, ha a darazsak a fészküket érzik veszélyeztetve, ilyenkor csapatosan támadhatnak. Nyílt terepen, ha nincs a közvetlen közelünkben biztos menedék, ekkor is célszerűbb mozdulatlannak maradni (akármilyen idegpróbáló is), és kézzel takarni az arcot, nyakat, mint futásnak eredni, ugyanis gyorsabban repülnek, mint ahogy mi futunk. Mozdulatlanul maradva néhány szúrást valószínűleg el kell szenvednünk, de a kitüntető érdeklődésük így hamar alábbhagy” – mondta a darazsak támadásáról Dr. Vas Zoltán biológus.
Hozzátette, hogy a szövetekbe kerülő méreganyag fájdalmas gyulladást idéz elő, ami napokig is tarthat, de a duzzanat, ha nem lép fel allergiás reakció, nem haladja meg a nagyjából 200 forintos érme nagyságát.
Szapora pulzus, ziháló légzés, szédülés, rosszullét esetén azonban azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ezek a tünetek allergiás reakcióra utalnak.
A darazsak mérge összességében lúgos kémhatású, így a szúrás helyén kialakuló gyulladás savas kémhatású anyagokkal (pl. citromlé) mérsékelhető. Ezzel szemben a méhek mérge savas, így lúgos kezelés ajánlott (pl. szódabikarbóna) – emeli ki a szakember.
Mint mondja, leggyakrabban akkor végzetes kimenetelű a szúrás, ha a darázs a szájüregbe vagy a garatba kerül. Ekkor a szúrás hatására keletkező szövetduzzanat különösebb allergiás reakció nélkül is elzárhatja a légutakat, és fulladást okozhat.
Ezt azonban elkerülhetjük, ha a nyári időszakban mindig átlátszó pohárba kitöltve isszuk a cukros üdítőket vagy a sört, nem pedig dobozból, amibe időközben észrevétlenül belemászhatott egy darázs.
A másik kritikus eset, ha valaki allergiás a darazsak mérgére, és a szerveztében anafilaxiás sokk alakul ki. Az allergia azonban szűrhető, így aki allergiás, felkészülhet a szúrás esetére azzal, hogy magánál tartja a szükséges gyógyszereket (pl. adrenalin-injekciót). Ráadásul a darazsak és a méhek mérgére fellépő allergia immunterápiával meg is szüntethető.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
