Az Egyesült Államok ma új elnököt választ. A választás módja azonban európai szemmel elég különösnek tűnhet. Az amerikai rendszer egyik sajátossága ugyanis az, hogy nem az számít, ki szerzi meg az szavazatok többségét összesen. Ennél bonyolultabb a helyzet.
Az amerikaiak elmennek választani, leadják voksukat, és az adott államban (50 állam plusz Washington D.C.) született eredmény bekerül az úgynevezett „elektori kollégium” országos rendszerébe.
Minden tagállam meghatározott számú elektorral rendelkezik, van aki többel, van, aki kevesebbel. Texas állam elektorainak száma 40, Wyoming államé csak 3.
Lényegében ezek az elektorok szavazzák meg az új elnököt aszerint, hogy az adott állam választóinak többsége kire adta a voksát. Ha Texasban Trump győz, akkor Texas 40 elektora Trumpra fog szavazni. Az elektorok elvileg szembefordulhatnak a választók akaratával, de erre még nem nagyon történt példa.
Összesen 538 elektora van az USA államainak, az Egyesült Államok elnöke az lehet, aki legalább 270 elektori szavazatot szerez meg.
Mit jelent a csatatérállam?
Az USA államainak többségében elég egyértelmű, hogy ki lesz ott a befutó. Texas hagyományosan republikánus többségű, Kalifornia hagyományosan demokrata.
Vannak azonban olyan államok, amelyeknél egyik tábor sem rendelkezik olyan fölénnyel, hogy előre eldöntse az állami választás eredményét, vagyis kétesélyes a választás kimenetele. Ráadásul olyan államokról van szó, amelyek elektori szavazatainak száma eldöntheti a választások kimenetelét. Hét ilyen amerikai állam van, amelyeket gyakran emlegetnek „ingadozó” vagy „csatatérállamnak” is, mert ott folynak a legkeményebb kampánycsaták.
A hét csatatérállamból három az úgynevezett „rozsdaövezetekbe” tartozik. Egykor az USA ipari fellegvárai voltak, mára hanyatlóban lévő ipari központok. Ide tartozik Michigan, Pennsylvania (a U.S. Steel otthona…) és Wisconsin. 2020-ban Biden elnök – csodával határos módon – mindhárom rozsdaövezeti csatatérállamot maga mellé állította.
A másik négy állam az úgynevezett Sun Belt, vagy napövezeti államok közé tartozik. Ezek az USA déli, melegebb, naposabb övezetének négy régiójáról van szó. Ezekben Trump helyzete jobb, mint a demokratáké, de közel sem biztos. Ide soroljuk Arizona, Georgia, Nevada és Észak-Karolina államokat.
Mennyire húzódhat el az eredményhirdetés?
Hát, sajnos benne van a pakliban, hogy napokig vagy hetekig kell várni biztos eredményre. Egyrészt, nagyon szoros meccsre kell készülni, másrészt, vannak negatív tapasztalatok. 2020-ban napokat kellett várni, mire a mainstream sajtó Biden merte kikiáltani győztesnek, de hivatalos eredményt csak hetek múlva hirdettek, mert Trump jogi kifogásokat emelt. 2000-ben annyira szoros volt a szituáció, hogy egyetlen állam, Florida elektorain ment a vita, a patthelyzet egy hónapig tartott.
Az első információk, amelyekre ilyen szempontból érdemes figyelni, az a wisconsini Door megye és a pennsylvaniai Northampton megye. Az USA-ban a megyei eredményeket urnazárás után közlik, és az említett két megye amolyan előrejelző körzet: az ottani végeredmények általában leképezik az országos eredményt.
Érdemes még kiemelni, hogy a felmérések tévedhetnek is. 2016-ban Hillary Clinton fölényes győzelmét jósolták – Trump nyert. 2020-ban Bidennek jósoltak nagy előnyt – minimális, nem meggyőző fölénye volt csak. Jelenleg a fogadóirodák és a felmérések Trumpnak adnak minimális előnyt. A kérdés az, hogy megint alábecsülik Trump támogatottságát, vagy ezúttal Kamala Harris esélyeit nézték be…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
