Miután november elején lemondott a választási csalásba belebukott Evo Morales bolíviai elnök, egy futótűzként terjedő összeesküvés-elmélet kapott szárnyra Latin-Amerikában.
A közösségi médiában vírusként terjedő elméletet valószínűleg a volt uruguay-i elnök indíthatta el egy, az uruguay-i nemzeti tévének adott interjújával.
A teória szerint Moralesnek azért kellett lemondania és Mexikóba menekülnie, mert Bolívia gazdag lítiumban, mely a lítium-ionos akkumulátor elengedhetetlen alapanyaga, és erre az amerikaiak rá akarják tenni a kezüket, ezért megpuccsolták a vezetőt, aki ezt nem engedte.
José Mujica ugyanis a következőt mondta: “Bolívia nagyon gazdag, a hetven százaléka nála van annak a nyersanyagnak, ami elengedhetetlen az új akkumulátorok gyártásához. Mind tudjuk, hogy épp egy globális átállás közepén vagyunk az energiaiparban. Én nem gyanúsítok senkit, mert nincsen bizonyítékom, de a történelem tükrében eléggé gyanús nekem ez az egész.”
Az Euronews szakértőkkel konzultálva próbált meg utánajárni, mi igaz a “lítium-elméletből”.
Mi is ez az elmélet?
A szélvészként terjedő összeesküvés-elmélet az alábbi tweet-ben olvasható:
1. Kína tartja kézben a világ lítiumkészleteinek nagy részét.
2. Az USA bányákat próbál feltárni, hogy versenyben maradjon.
3. Trump nélkülözhetetlen nyersanyagnak nyilvánítja a lítiumot.
4. Bolívia olyan lítiumkészletre lel, ami Kína méltó versenytársává teheti.
5. Államcsínyt robbantanak ki Bolíviában.
Mi igaz az elméletből?
A “fehér aranynak” is nevezett lítium kulcsszerepet játszik az új technológiák fejlesztésében, ezért a világ vezető hatalmai mind igyekeznek biztosítani maguknak a megfelelő mennyiséget fejlesztéseikhez.
“A lítium egyike azoknak az alapanyagoknak, melyek elengedhetetlenek a megújuló energiához. A kereslet erősen nő, az ár pedig 2016 óta megduplázódott, részben azért, mert a kínai kormány erősen támogatja az elektromos autók gyártását” – mondta el Juan Diego Rodríguez Blanco, a nano-ásványtan professzora a dublini Trinity College-ból. – “A kínai és német vállalatoknak vannak érdekeltségei Bolíviában és Chilében is”.
Bolívia az úgynevezett lítium-háromszögben fekszik, mely Argentinával és Chilével a világ lítiumkészletének jelentős hányadát birtokolja. A legnagyobb kitermelő helyszín Uyuni-ban van, mely az ország egyik legszegényebb régiója.
“Ez a világ egyik legnagyobb lelőhelye. Úgy becsülik, hogy a világ kitermelhető lítiumának hetven százaléka található itt” – teszi hozzá a professzor. Talán nem meglepő, hogy Bolívia nemrég bocsátotta útjára saját fejlesztésű elektromos autóját (lásd képünkön), a Quantumot.
Miért nem igaz az elmélet mindennek ellenére sem?
Reed Blakemore, az Atlantic Center nevű think-thank társigazgatója szerint azért, mert az éghajlati viszonyok nagyon nehézzé – ha nem egyenesen lehetetlenné – teszi a lítium kitermelését a bolíviai helyszínen. Ilyen felszerelése és technológiája a világon csupán pár vállalatnak van.
“Ha alapul vesszük az Egyesült Államok érdeklődését egy esetleges lítium-lelőhely iránt és ezt összevetjük a kitermelés magas költségével, a jelenleg a kitermelést akadályozó technikai tényezőkkel és az ország politikai instabilitásával, a kockázat túl magas lesz az amerikai vállalatok számára, hogy befektessenek” – véli Blakemore.
Épp a kitermelési nehézségek vitték rá a bolíviai kormányt, hogy kössön egyezséget egy német vállalattal, az ACI Systems-el 2019-ben. Az 1,3 milliárd dolláros befektetéstől azt várják, hogy a lítium kitermeléséért cserébe egy akkumulátorgyárat hoznak létre ott helyben.
Ám a helyi lakosok tiltakozása miatt Morales véget vetett az együttműködésnek a németekkel – alig pár nappal azelőtt, hogy lemondott volna posztjáról. Ez azonban csak újabb tápot szolgáltatott az összeesküvés-hívőknek. Blakemore szerint azonban a lakosok jogosan tartottak tőle, hogy az akkumulátorgyárból származó bevétel nem lesz arányban a kitermelt lítium értékével – ez egyébként nem csaka bolíviaiak, hanem a lítium-háromszög két másik országának is problémája.
November 7-én a Dialogue of the US Southern Command leközölt egy cikket, melynek címe “Kínai vállalatok termelik ki a bolíviai lítiumot” volt. A cikk a “Nemzetek közötti fenyegetettség” rovatban kapott helyet. A megállapodást a cikk szerint még az év elején kötötték, ámde csak novemberben került nyilvánosságra. Ez megmagyarázhatja a németekkel való szerződésbontást is.
Blakemore eközben rámutat arra, hogy ha az USA lítiumot akar szerezni, sokkal könnyebb neki Chilében vagy Ausztráliában keresnie a nyersanyagot – ez a két ország ugyanis szintén jelentős készletekkel rendelkezik, és mindketten az USA közeli szövetségesei. Rodríguez-Blanco egyetelmi professzor szerint ráadásul ebben a két országban olcsóbb a kitermelés költsége, mint Bolíviában.
A bolíviai kutató, Oscar Campanini szerint az országban dúló válság leginkább belügyek miatt törtek ki. “Bár lehetnek különböző nemzetközi gazdasági érdekek a jelenlegi konfliktus okai közt, de a tüntetések és az elnök lemondatása inkább Morales leválthatatlansága miatt következtek be.”
Thea Riofrancos politikai elemző szintén nem hisze a lítium-elméletben. A szakértő, aki a világ lítium piacaira fókuszál, a twitteren érvelt a teória ellen. Szerinte a lítium közel sem annyira fontos ásványi anyag, mint amennyire el akarják ezt hitetni – mondt mondja, a piac most ráadásul épp “telített”, emiatt az árak nyomottak. Épp ezért számos kitermelő jelenleg készleteket halmoz fel eladás helyett, jobb árra várva.
Ráadásul a bolíviai lítium nem is a legmegfelelőbb az elektromos járművek akkumulátorainak készítéséhez, és kinyerése is nagyon drága, mivel nagyon magas arányban tartalmaz magnéziumot, amitől először külön kell választani – zárta le a vitát Riofrancos.
Mráv Noémi / Euronews
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
