Bogárdi: Az iszlámban nincs állam, meg egyház, saria van!

Bogárdi: Az iszlámban nincs állam, meg egyház, saria van!

Azért hódíthat teret Európában az iszlám, mert a 21. századi Európa embere elveszítette gyökereit, kultúráját – hangzott el a Protestáns tavasz elnevezésű konferencián, Budapesten. Az egyik felszólaló szerint társadalmi egyetértésben lehet csak kimondani, hogyan éljünk, azt az állam jogszabályokkal nem írhatja elő. A leköszönő emberi erőforrások minisztere szerint van ilyen társadalmi konszenzus, ezért is vezették be például a nagypénteket munkaszüneti nappá.

2015-ben érkeztek először tömegek a déli határra, többségük iszlám országból származónak, irakinak vallotta magát. A becslések szerint azóta több, mint egymillióan érkeztek Európába.

„Az elmúlt kétszáz esztendő elég sok szomorú példát hozott”

– a magyar református egyház lelkészi vezetője a konferencián párhuzamot vont a korábbi korszakok iszlám hódításai és a mostani iszlamizáció között. Bogárdi Szabó István azt mondta: az iszlámban az állam és az egyház egy.

Hírdetés

„Egyedül a keresztyénség tud az állam és az egyház tudatos, teológiailag, kulturálisan megalapozott szétválasztásáról. Csak a keresztyénség tud. Ne tessék bolondozni, ne tessék álmodozni, az iszlám nem ismeri ezeket a kategóriákat! Nincs ilyen, hogy állam, meg egyház. Saría van, saría van, kész! Lehet, hogy vannak muszlim szekták, ilyen-olyan közösségek, és lehet, hogy mi európaiak arról álmodozunk, hogy majd az iszlámból a protestáns fajta jön majd úgymond Európába. Vagy a nagy katolikus fajta, vagy a misztikus… Elkezdtek nekem Európában barátaim beszélni, hogy jönnek a misztikusok. Nem jönnek, nincs ilyen” – emelte ki Bogárdi Szabó István református püspök.

Lánczi András filozófus, a kormányközeli Századvég volt elnöke, a Corvinus Egyetem rektora szerint az iszlám hódításának egyik oka, hogy a 21. századi Európában az ember elveszítette gyökereit. „Minden ott csapódik le a nevelés és az oktatás kérdésében, ugyanis az, hogy mit tanítsunk olyanoknak, akik még nem tudják, annál nagyobb felelősség nincs. Ott sűrűsödik össze minden kérdés: mi helyes, mi helytelen, mi igaz, mi nem igaz, minden alapvető kérdés itt csúcsosodik ki. De végül is minden közösségnek egy nagy kérdése van, hogy hogyan éljünk?” – jegyezte meg.

Az emberi erőforrások leköszönt minisztere, Balog Zoltán egy felmérésre hivatkozva azt mondta: az magyarok 70 százaléka úgy gondolja, hogy az államnak kötelessége védeni a keresztyén értékeket. „Milyen következménye lehet a jogalkotás számára, az oktatás számára, a kultúra számára, az emberi viszonyok szabályozása számára, gondolok itt például a házasságnak az intézményére, milyen következménye van annak, hogyha Magyarországon a vezető kultúra az alapvető kulturális beágyazottság, az mégiscsak a keresztény, annak keresztény alapja van, még hogyha óvatosan is kell bánnunk ezzel a szóval” – fogalmazott.

Balog Zoltán a nagypénteki munkaszüneti napot miniszteri munkája büszkeségeként említette.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »