A globális felmelegedés kíméletlen, egyre több a katasztrófa.
Biztos, hogy jó biztosítást kötött a házára? Sok német így gondolta. A közelmúlt árvizei azonban rádöbbentették őket, hogy szinte mindenüket elveszíthetik. Egész életük munkáját. Németország épületeinek kevesebb mint a felére kötöttek biztosítást árvizek és heves esőzések ellen. A kár hatmilliárd euró. A biztosítótársaságok ennek csak a háromnegyedét fedezik.
Hasonló a helyzet Csehországban a pusztító tornádó után. A kárszakértők egyelőre csak számba veszik, mi minden ment tönkre, s annak nagyjából mennyi az értéke, de úgy tűnik, a morvaországi tornádó a második világháború óta az európai kontinensen tomboló tornádók által okozott károk több mint felét teszi ki. Ez a két esemény lehet véletlen. Azonban egyre nő annak esélye, hogy nem. A világ különböző részein tomboló csúcshőmérsékletek révén nyilvánvalóvá válik, hogy a szélsőséges időjárás egyre több helyen okoz súlyos gondot. Az öreg kontinensen az elmúlt fél évszázadban megsokszorozódott az árvizek száma. Vannak hiteles elméletek, amelyek szerint a katasztrofális események a globális felmelegedés következményei. Európa olyan kontinens, amely jelentősen felmelegszik, a gyakran váltakozó magas és alacsony légnyomás zónájában fekszik. Mivel a széláramlatok Európa fölött lassan áramlanak, a magas légnyomású területek szinte nem mozdulnak fölötte, így rekordhőség keletkezik, vagy az alacsony légnyomás katasztrofális áradásokat okoz.
A globális felmelegedés kíméletlen. És mivel hatása a várt hőmérséklet-emelkedéssel csak nőni fog, a katasztrofális események száma is egyre szaporodik. Még ha meg lehet is állítani a globális felmelegedést, az üvegházhatást okozó gázok a légkörben még sok évtizeden keresztül hatni fognak.
A németországi súlyos áradások megrémítették az európai politikusokat.
A Brüsszel által közzétett stratégia az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentése 2030-ig éghajlatbarát, de költséges, ezért politikailag megkérdőjelezhető. Évekbe telhet, amíg megvalósítják. Ha sikerül, Európa éghajlata 2050-re válik semlegessé. Ez azonban nem biztos, hogy elégséges, tekintettel arra, hogy a fejlődő világban folyamatosan növekednek a károsanyag-kibocsátások. A legkevesebb, amit az ember megtehet önmagáért és a családjáért ebben a helyzetben, az az, hogy jó biztosítást köt a házára, hogy ne maradjon fedél nélkül, ha tornádó vagy árvíz sújtja az országot, ahol él. Nem biztos ugyanis, hogy az eddig érvényes statisztikák néhány múlva is érvényesek lesznek.
A szerző a Trend főszerkesztő-helyettese
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
