Mihamarabbi békére van szükség, hiszen a globális gazdaság továbbra is a háború következményeitől szenved, különösen az energiapiacon. Az orosz–ukrán háború hatására az energiaárak magas szinten maradtak, és a nemzetközi gazdaság recesszióval néz szembe, különösen a versenyképességében súlyos hátrányba került Európában.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője – magyarnemzet/Kurucz Árpád
A háború reménybeli lezárása Európa és Magyarország gazdaságára is kedvezőleg hathat – véli Simicskó István. A KDNP frakcióvezetője szerint óriási eredmény, hogy a felek már hajlandók tárgyalni a háború lezárásáról. A politikus lapunknak elárulta: a kormánypártok célja az idei évre a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A hazai baloldal helyzetét elemezve leszögezte, a bizakodást Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc egy álszent hazugsággal akarja lerombolni, amikor mindketten előre hozott választást követelnek.
– Miként értékeli a 2024-es évben végbe ment hazai és nemzetközi történéseket?
– Őszentsége Ferenc pápa a következő egyéves időszakot szent évvé nyilvánította. Aki a globális folyamatokat érdeklődve szemléli, az okkal bízhat benne, hogy elkerüljük a háború eszkalációját és hamarosan lezárulhatnak azok a fegyveres konfliktusok, amelyek hosszú ideje nyomasztják Európát. A mögöttünk hagyott 2024-es esztendő jelentős világpolitikai és magyar belpolitikai eseményeket produkált, amelyek meghatározták a globális és a hazai politikai diskurzust. A világ számos régiójában zajló konfliktusok, az amerikai elnökválasztás, a gazdasági kihívások, valamint az egyes országok politikai stabilitása és nemzetközi szerepe formálta az évet. A magyar politikai színtéren pedig leginkább az önkormányzati és európai parlamenti választással kapcsolatos események, a magyar soros elnökség és a kormányzati intézkedések dominálták a közbeszédet.
Az Ukrajna és Oroszország közötti testvérháború továbbra is az egyik legnagyobb világpolitikai feszültséget okozó konfliktus volt tavaly. A harcok váltakozó sikerrel zajlottak, de a háború továbbra is komoly emberi és gazdasági áldozatokat követelt mindkét oldalon. Tekintve, hogy a két harcoló fél tartalékai között összehasonlíthatatlan különbségek vannak, ez a felőrlő taktika Oroszországnak kedvez.
A háború menete és annak geopolitikai következményei hatással voltak nemcsak Európára, hanem a globális gazdaságra is. Az Egyesült Államok és az Európai Unió folytatta Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását, s mindeközben Oroszországot gazdasági szankciókkal igyekezett gyengíteni. Magyarország jelentős diplomáciai lépéseket tett a békés megoldás érdekében. A magyar miniszterelnök a békemisszióján tárgyalt a probléma megoldásában leginkább érintett hatalmak vezetőivel. Habár megállapodás egyelőre nem született, az is óriási eredmény, hogy a felek – nem kis részben a magyar diplomáciai lépések eredményeképpen – már hajlandóak tárgyalni a háború lezárásáról, holott korábban ettől következetesen elzárkóztak.
– Milyen változásokat hozhat a 2025-ös év?
– Mihamarabbi békére van szükség, hiszen a globális gazdaság továbbra is a háború következményeitől szenved, különösen az energiapiacon. Az orosz–ukrán háború hatására az energiaárak magas szinten maradtak, és a nemzetközi gazdaság recesszióval néz szembe, különösen a versenyképességében súlyos hátrányba került Európában. Az Egyesült Államok polgárai novemberben elnököt választottak. A kampányban az USA külpolitikája, különösen a Kínával és Oroszországgal való kapcsolatai, kulcsfontosságú szerepet kaptak. A helyzet nem jó, mert néhány háborúpárti politikus feleslegesen provokálja az oroszokat, európai katonák Ukrajnába vezényléséről beszél, és a NATO háborús részvétele is szóba került már, ami a harmadik világháború rémképét vetíti elénk. Mindannyiunk szerencséjére az amerikai polgárok Donald Trumpot választották elnökké, aki a háborúban jelentős szerepet játszó álszent demokratapárti politika helyett a béke megteremtését tűzte a zászlajára. A közel-keleti geopolitikai tér sajnos továbbra is számos feszültséggel és konfliktussal volt tele. Az iráni befolyás növekedése, az izraeli–palesztin konfliktus, valamint a szíriai és jemeni harcok 2024-ben is folytatódtak, és így az ezekkel összefüggő, magasabb szinten zajló nemzetközi politikai játszma is.
– Mely területek élveznek kiemelt figyelmet idén a kormánypártok részéről?
– Itthon a belpolitikai színteret a Fidesz–KDNP kormány és az ellenzéki pártok közötti politikai csaták jellemezték 2024-ben. A kormányzati intézkedések a gazdasági stabilitásra és a családtámogatásra koncentráltak. A kormány politikájában elsőbbséget élveztek továbbra is a költségvetési kérdések, a munkanélküliség csökkentése és a gazdasági növekedés ösztönzése. Elmondhatjuk, hogy a magyar társadalom jelentős része részesül a kormányzat által elfogadott kedvezményekből.
A családbarát adórendszer, a nők 40 év szolgálati viszony elérését követő nyugdíjba vonulási lehetőségére, a csok, a babaváró kölcsön, a támogatott lakáshitelek, a bölcsődei és óvodai fejlesztések, a fiatalok és az édesanyák szja-kedvezményei, az ingyenes tankönyvek, a nagycsaládosok gyermekétkeztetési támogatása mind olyan eredmények, amelyeket minden kihívással szemben megőriztünk a magyar családok számára.
– A magdeburgi események megmutatták, hogy továbbra is nagy veszélyt jelent egész Európára nézve a migráció és a terrorizmus. Hogyan tudja hazánk ebben a helyzetben megőrizni a biztonságát?
– Az óévben Magyarországon a migrációs helyzet továbbra is jelentős próbatételt jelentett. Az ország déli határainál megnövekedett a migránsok száma, akik főként a Közel-Keletről és Afrikából érkeztek, jobb életkörülményeket keresve Európában. A magyar kormány következetes intézkedésekkel kezeli a helyzetet, megerősítettük a határvédelmet és meggátoltuk a gazdasági bevándorlók bűnelkövetését a magyar településeken. Magyarország mindig hangsúlyozta a közös európai megoldások fontosságát, ugyanakkor saját szuverenitását sérthetetlennek tekinti a migrációs politika terén. Nem engedünk teret olyan megoldásnak, amely azzal jár, hogy migránsokat telepítsenek Magyarországra, még akkor sem, ha Brüsszel jogellenesen bírságot szabott ki emiatt hazánkra.
– A miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, hogy fantasztikus lesz a 2025-ös esztendő. Milyen intézkedések segítik, hogy ez a cél teljesüljön?
– Az idei költségvetést az év végén szavazta meg az Országgyűlés. A háború reménybeli lezárása Európa és Magyarország gazdaságára is kedvezőleg hathat. Ha ez bekövetkezik, akkor több forrás áll majd rendelkezésre gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra. Megduplázzuk a gyerekek után járó adókedvezményeket, munkáshitelt biztosítunk a dolgozó fiataloknak, valamint új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat vezetünk be. Ebben az évben is lesz 13. havi nyugdíj. Elindítjuk a Demján Sándor-programot, amellyel jelentős támogatást nyújtunk a hazai kis- és középvállalkozásoknak.
Több mint 1600 milliárd forintot biztosítunk az oktatásban dolgozók bérére, ami éppen kétszer annyi, mint amit a rossz emlékű Gyurcsány–Bajnai-érában tartalmazott az akkori költségvetés.
Az egészségügyben is jelentős összegek állnak rendelkezésre. Több mint 3700 milliárd forintot szavaztunk meg ennek a területnek. Ez 2500 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben erre a területre fordított összeg. Folytatódnak a beruházások a 2025-ös évben is. Célunk a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul el vagy fejeződik be, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Minden jel arra mutat, hogy 2025-ben végre elrugaszkodunk a pandémia és a háború, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági apátiából.
– Miként vélekedik arról, hogy a hazai ellenzék két képviselője, Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc is előre hozott választást követel?
– Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy egy pozitív jövőképet adjunk Magyarországnak, de egyáltalán nem mindenki támogatja ezt. Sem itthon, még kevésbé külföldön. Hazánknak tiszteletre méltó helye van a nemzetközi közösségben, amelyért megharcoltunk. Nem ingyen kaptuk. Sosem szabad elfelejtenünk, hogy a magyarokat, a magyar kormányt érő külföldi vagy belföldi támadások nem valamilyen magasztos eszmékről szólnak, hanem kizárólag nyers politikai érdekek vezérlik ezeket. A bizakodó gondolkodás kibontakozását az ellenzék a legújabb álszent hazugságával akarja meggátolni.
Most éppen előre hozott választásokat követel Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter, egymásra licitálva. Az önmagában óriási tragédia, hogy a magyar ellenzék sem a törvényeket, sem a magyar választók akaratát nem tiszteli, de a helyzet kissé komikus is a szereplők miatt.
Gyurcsány Ferenc valószínűleg attól retteg, hogy 2026-ban már a parlamenti küszöb megugrása is nehézkes lesz számára. Magyar Péter pedig joggal fél attól, hogy a néhány hónap alatt külföldi pénzen nagyra fújt lufija kipukkad, és a magyarok meglátják a sehová sem vezető ürességet, öncélú brüsszelita arroganciát.
– Hova vezet, ha egy országnak gyenge a vezetése?
– Látnunk kell, hogy Európa fontos országaiban, Németországban és Franciaországban kormányválság van, de utalhatunk a demokrata vezetés végnapjait élő Egyesült Államokra is. Az elvtelenül összetákolt koalíciókat szétrobbantja a sikertelenség és a választóktól való félelem. Az elvek feladása gyengévé, gyökértelenné teszi a politikát. Az elvtelen politika által uralt országok pedig a bűnözés, a terrorizmus kínálkozó célpontjaivá lesznek. Ennek a szörnyű bizonyítékai az ünnepi időszakban elkövetett magdeburgi és New Orleans-i terrortámadások. Hazánknak óriási előnye, hogy egyrészt stabil, keresztény-konzervatív értékeihez ragaszkodó kormánya van, másrészt az illegális migráció elutasításával a potenciálisan veszélyes személyeket távol tartjuk a magyaroktól. Több száz ártatlan életnek kellett odavesznie, de talán a Nyugat rádöbben a hibáira és kedvező fordulat következik be a világban. Ideje lenne már ennek.
Máté Patrik
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
