Digitalizált változatban is elérhető az a sajtkönyv, ami a University of Leeds könyvtára állományának részét képezi. A több mint 400 éves kézirat jelenlegi ismereteink szerint a legkorábbi sajtokról szóló munka és meglepő érdekességeket rejt az élelmiszer készítésének és fogyasztásának szokásairól.
A University of Leeds könyvtárának „különleges gyűjteményei” (Special Collections) nemrég bemutatta a legkorábbi ismert, sajtról szóló angol nyelvű könyvet. A lebilincselő és néha meglepően furcsa tartalmú sajtkönyv bepillantást nyújt a korabeli sajtkultúrába – adja hírül az ancientpages.com.
A Tudor-kori Anglia történelmét kutató csoport készítette el a könyv új, modern átiratát, ami most először online is elérhető. A digitalizált eredeti kézirat mellett megjelenő átirat lehetővé teszi az érdeklődők számára, hogy részletesen megismerjék a különleges történelmi dokumentumot.
Tudor-kori sajtfogyasztás
A mű teljes címe: „A pamflyt compiled of Cheese, contayninge the differences, nature, qualities, and goodnes, of the same”, azaz „Sajtról összeállított füzetecske, mely annak fajtáiról, természetéről, tulajdonságairól és jóságáról szól”. A könyv sokáig ismeretlen volt, mígnem 2023-ban egy árverésen felbukkant. A Friends of the Nation’s Libraries támogatásával került az University of Leeds tulajdonába. A 112 oldalas, pergamenbe kötött kézirat vélhetően az 1580-as évekből származik.
„Az elmúlt ötven évben szemtanúi lehettünk az angol sajtok újjászületésének” – mondja Peter Brears élelmiszertörténész. „Ez a füzet jól mutatja, hogy az országunknak valóban van sajthagyománya. Soha nem találkoztam még ehhez foghatóval – valószínűleg ez az első, egyetlen élelmiszerről írt, átfogó tudományos munka angol nyelven.”
Bár a sajt ősidők óta része az emberi táplálkozásnak, a Tudor-korra vonatkozóan kevés írásos bizonyíték maradt fenn. A Pamflyt arról tanúskodik, hogy a különböző sajtokat már akkoriban is megkülönböztették, és táplálkozástudományi szempontból is vizsgálták.
Dr. Alex Bamji, az University of Leeds docense szerint a kézirat nemcsak szépen írt, de tartalmilag is jelentős munka.
Újkori laktózérzékenység?
A sajtkönyv szerzője részletesen foglalkozik a sajt egészségre gyakorolt hatásával is: „Akinek meg kell ítélnie, vajon a sajt megfelelő táplálék-e számára, annak figyelembe kell vennie saját testének természetét és a sajt tulajdonságait” – olvasható a kéziratban. Bár akkoriban még nem létezett a „tejérzékenység” fogalma, a szöveg egyértelműen utal arra, hogy nem minden szervezet tolerálja ugyanúgy a sajtot – bár ezt a korabeli „humorális” elméletekkel – például a test „meleg” vagy „hideg” természetével – magyarázták.
A sajt fogyasztásának idejéről is ír a könyv: a szerző szerint étkezés végén ajánlott fogyasztani, mert „lenyomja a húst a gyomor aljára”, ahol az emésztés a leghatékonyabb.
A kézirat más, ma már furcsának tűnő megállapításokat is tartalmaz. Úgy gondolták, hogy a kutyatej koraszülést okozhat a nőknél. Máshol azt írja, hogy bizonyos kultúrákban teve-, szamár- vagy kancatejből is készítettek sajtot.
Egy modern átirat
A sajtkönyv modern átiratát Ruth Bramley készítette, aki a Tudor-kort kutató csapat tagja. Bár főként textíliákkal dolgozik, a régi kéziratok olvasásában is jártas, családtörténeti kutatásai miatt. Kolléganője, Tamsin Bacchus így nyilatkozott: „A szerző számomra igazán szerethető figura lett attól, hogy amikor tudományos forrásai ellentmondanak egymásnak, egyszerű vidéki emberek tapasztalatához fordul – akik valóban értenek hozzá.”
A könyv a böjtök idején fogyasztott sajtokról is ír és említ egy „Suffolk Thump” nevű sajtot is, amelyet úgy készítettek, hogy teljesen lefölözték a tejet, így egy rendkívül kemény, hosszan eltartható terméket kaptak.
A szöveg vége különösen érdekes: egy Galénosznak tulajdonított recept szerint romlott sajtot és szalonnazsírt kentek a görcsös ízületekre, hogy azok „sebészi beavatkozás nélkül kinyíljanak”. Dr. Bamji úgy véli, ezt már a korabeli olvasók is inkább bizarr kuriózumnak, mint orvosi javaslatnak gondolták.
Ismeretlen szerző
A szerző kiléte ismeretlen, de három név is szerepel a könyvben, akikhez valószínűleg tartozott: Clement Fisher parlamenti képviselő, Walter Bayley, I. Erzsébet udvari orvosa, és Edward Willoughby, aki szintén előkelő családból származott. Peter Brears szerint sok nyom utalhat a szerző kilétére – például a kézírás, a nyelvjárási sajátosságok vagy a helyszínek említése –, ezért szükségesnek tartja a további, mélyebb kutatást.
A kézirat arra is emlékeztet, miért fontos a kézműves sajtkészítés. Míg ma a legtöbb sajt ipari üzemekből származik, a különböző helyekről származó, eltérő fajtájú tehenek, juhok és kecskék teje egyedi ízeket és textúrákat eredményez. A sajt, mint erjesztett élelmiszer, különleges módon járulhat hozzá egészségünk megőrzéséhez.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
