Ha kínai, és felkérik, hogy legyen koszorúslány, ne mondjon rögtön igent, mert rosszul járhat. Igaz, nem rosszabbul, mint ha szellemesküvők „szervezőinek” esik áldozatául. A világ legnépesebb országában évszázados hagyományok játszanak szerepet az esküvőiparban.
Hatalmas ováció és biztatás közepette nyakalja a röviditalokat a koszorúslány az interneten keringő videóban. A menyegzőt a kínai Vencsangban még tavaly szeptemberben tartották, és az attrakciót láthatóan mindenki élvezte. Kivéve a fiatal nőt. A China Dailyn közzétett felvételen látszik, hogy pár perc múlva a 28 éves koszorúslány már eszméletlen, és gurulós hordágyon viszik kórházba. Ott sem tudtak segíteni rajta: meghalt, belefulladt a saját hányásába. A koszorúslány kínai hagyománynak tett eleget: megtesz mindent, amit a menyasszony kér.
A szeptemberi tragédia nem mondható egyedi esetnek. Aki Kínában koszorúslánynak áll, szinte automatikusan atrocitásoknak teszi ki magát. Az interneten több olyan videó is található, amelyen a ceremóniát követő vacsora és ünnepség egyfajta bacchanáliába csap át, és a buli a hálószobákban folytatódik. Ha akarják a koszorúslányok, ha nem. Sokszor a fiatal nők azt sem tudják, hol vannak, mivel az is feladatuk, hogy a menyasszony helyett koccintsanak a vendégekkel.
A koszorúslányok szerepe mindig is kiemelt helyet foglalt el a kínai hagyományokban. A több száz évvel ezelőtti feudális korban, amikor az anyaméh a „trónörökös” forrása, azaz pótolhatatlan kincs volt, a termékeny és kívánatos nők veszélyben voltak. Ezért úgy tartották, hogy testőr kell a menyasszony mellé, nehogy elrabolják az esküvőn. A koszorúslányoknak az volt a fő feladatuk, hogy testükkel is védjék az arát. Sokszor menyasszonyi ruhát öltöttek, hogy inkább őket rabolják el az ellenséges törzsek tagjai.
A későbbiekben erre már nem volt szükség, így a koszorúslányok szerepe többnyire jelképessé vált. Ám mégis maradt valami a védelmező szerepből, mint például a fent említett koccintás. A szokások szerint ugyanis a menyasszonynak minden vendéggel rizsborral kell koccintania. Kivéve, ha ezt megteszi helyette a koszorúslány. Így megesik, hogy a fiatal lányok már ettől is alkoholmérgezést kapnak.
A koszorúslányok a tradíció szerint szimbolikusan megakadályozzák, hogy a vőlegény és kísérői beléphessenek a menyasszony szobájába. Civilizált körülmények között ezt az akadályt úgy győzik le, hogy ajándékokkal kedveskednek nekik, mint például mogyoróval (huaseng), amelynek a kiejtése megegyezik a szülés szóéval (seng). Rossz esetben szexuális célozgatásokkal és ízléstelen viccekkel próbálnak meg átjutni az „akadályon”. Annak ellenére, hogy a kínai kultúrában a szexről nyilvánosan beszélni tabunak számít, az esküvőkön elfogyasztott alkohol lebontja a gátlásokat, és a férfiak túllőnek a célon.
Utóbbi eset leginkább olyan vidéki, falusi tartományokra jellemző (mint Santung vagy Hajnan), ahol a nők és férfiak társadalmon belüli szerepe még mindig élesen elkülönül. A nagyvárosokban, mint Sanghaj, illetve olyan tartományokban, mint Szecsuan, ahol liberálisabb megítélés alá esnek a nemek, már más a helyzet. Itt inkább a vőfélyek esnek a kevésbé provokatív poénok áldozataivá.
Annak megítélése, hogy az esküvőkön a koszorúslányok ellen elkövetett szexuális zaklatások milyen gyakoriak, nehéz. Sokan inkább hallgatnak róla, nehogy veszélybe sodorják annak lehetőségét, hogy férjhez mehessenek. Sok férfinak ugyanis nem kell tisztátalan asszony.
Nem véletlen tehát, hogy kialakult egy új szakma is az országban, a hivatásos koszorúslányé. Egyre több esküvői csomag része a bérelhető koszorúslány (a Quartz Media ötven ilyet talált). Feladatuk többek között az ivás és a pofátlan, inzultáló vendégek kordában tartása, a vicceskedő beszólások eltűrése.
A koszorúslányok többsége még nincs férjnél, és nem csak barátnőik nagy napján kell eltűrniük a gúnyolódásokat. Kínában a nő a húszas éveiben a legkívánatosabb, ezért sietnie kell a társkereséssel, mielőtt lejár a szavatossága, ha pedig a fiataloknak sok a dolguk, a szülők veszik kezükbe az irányítást. Ők nem igazán értékelik lányuk üzleti érzékét vagy kiváló matematikatudását. A férfiak például inkább arról érdeklődnek, mikor tanul meg valamilyen hangszeren játszani. Ez viszont mára már főként csak a vidéki területeken élőkre jellemző.
A nagyvárosokban más a helyzet, ott szabadabb felfogás uralkodik.
– Pekingben nem tabu az intimitás, nem ciki egyedül lenni – tudjuk meg egy Kínában élő magyartól. – Itt annyival több a fiú, hogy a lányok kedvükre válogathatnak közöttük, szinte nőuralom van. A lányok ki is használják ezt a helyzetet, és ugráltatják őket, kiszolgáltatják magukat velük. A választásuknál szempont, hogy a fiú tehetős legyen, rendelkezzen kocsival, lakással, és megteremtsen egy bizonyos életszínvonalat. Ez a nyomás érezhető is rajtuk, kellően feszélyezettek miatta. Az igaz szerelem megtalálása ilyen feltételek mellett sem sokkal könnyebb, mint régen volt.
Ahol azonban tragédia az egyedüllét, ott a holtaknál is annak számít. A szellemesküvő hívei már háromezer éve gyakorolják a rituálét, amelynek célja, hogy a hajadonon elhunytak ne maradjanak egyedül a túlvilágon.
A két halott közötti házasságnál a menyasszony családja pénzt és hozományt is követel a lányért. Itt is fontos, hogy a két személy összeillő legyen, így fengsujmesterek keresik meg a tökéletesen egymáshoz illő „párt”. A ceremónián kiássák a menyasszony földi maradványait, és áthelyezik újdonsült férje sírjába. Mindez természetesen sírrablásnak minősül, nem legális. Mégis 2015-ben 14 női csontvázat loptak el egy Sanhszi tartománybeli faluból.
Előfordul, hogy a nő családja mit sem tud a készülő „esküvőről”. Van, hogy sírrablók hantolják ki a tetemeket, hogy eladják halott férfiak családjának. Északnyugat-Kínában tavaly tartóztattak le egy férfit, aki még ennél is tovább ment. Két mentális betegségben szenvedő nőt gyilkolt meg, hogy eladhassa maradványaikat szellemesküvőkre.
A BBC híradása szerint a szellemesküvők létezésének egyik oka, főleg az olyan tartományokban, mint Sanhszi, hogy az ott dolgozó, főként egyedülálló férfiak veszélyes munkát végeznek a bányában. Sokan már fiatalon meghalnak, és családjuk azt szeretné, ha a túlvilágon lenne társuk. Huang Csing-csun, a Sanghaji Egyetem tanszékvezetője a BBC-nek elmondta, hogy a kínai családok attól tartanak, ha nem teljesítik gyermekük földi kívánságait, az szerencsétlenséget hoz rájuk.
– A halott folytatja életét a túlvilágon. Tehát ha nősülni akart, akkor ott is nősülni akar – magyarázza a cikkben Huang Csing-csun.
Előfordul az is, hogy élő személy házasodik halottal. Ez főként akkor esik meg, ha egy eljegyzett pár egyik tagja váratlanul meghal. Férfiak esetén a frigy nem jár semmilyen következménnyel. A hagyomány szerint azonban a menyasszonynak örök hűséget kell fogadnia elhunyt társa sírjánál.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 28.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
