Az Európai Bizottság hibát követett el, amikor megtagadta az EB elnöke, Ursula von der Leyen és a Pfizer gyógyszergyár vezetője, Albert Bourla közötti szöveges üzenetek közzétételét. Erről szerdán döntött az Európai Unió Bírósága (EUB) Luxemburgban. A „Pfizergate” néven emlegetett eset az EU történetének legnagyobb COVID-19 elleni vakcinabeszerzési szerződésével kapcsolatos ügy.
Az összes szöveges üzenet nyilvánosságra hozatalát Matina Stevi, a The New York Times (NYT) újságírója kérte az Európai Bizottságtól. Von der Leyen és Bourla 2021. január 1. és 2022. május 11. között írták az üzeneteket. Az Európai Bizottság elutasította a kérelmet azzal az indokkal, hogy azok nem állnak rendelkezésére. Stevi és a NYT az EUB-hoz fordultak azzal a kérelemmel, hogy semmisítse meg az EB határozatát. Az EUB ítéletében helyt adott a keresetnek, de az EB még fellebbezhet az ítélet ellen.
A bíróság megállapítása szerint az EB „nem nyújtott hiteles magyarázatot, amely indokolná a kért dokumentumok át nem adását. Ezen túlmenően a Bizottság nem tisztázta kellőképpen, hogy a kért szöveges üzeneteket törölték-e, és ha igen, akkor a törlés önként vagy automatikusan történt-e, illetve hogy az elnök asszony mobiltelefonját időközben kicserélték-e.”
A bíróság döntése alapvető hatással lehet az EB átláthatóságának megítélésére. A Politico portál szerint ez nemcsak az EU legfőbb vezetői zárt ajtók mögött folyó tárgyalásainak módjára lehet jelentős hatással, hanem árnyékot vethet von der Leyen második ötéves mandátumára is. Hivatalosan 2024. december 1-jén kezdődött.
Több milliárd eurós szerződés
A Pfizergate-ügy jogilag bonyolult az EB elnökének, mivel ő személyesen hagyta jóvá az EU legnagyobb, több milliárd euró értékű vakcinaszerződését. Ugyanakkor ő áll az Európai Bizottság élén, amelynek feladata az EU jogának betartását felügyelni, beleértve a átláthatóság és a felelősség elveit is. A Politico szerint a döntés ezért politikai muníciót fog szolgáltatni széles körű kritikusainak.
A NYT 2021 áprilisában nyilvánosságra hozta von der Leyen és Bourle közötti személyes konzultációkat a vakcinák beszerzéséről, többek között SMS-üzenetek formájában. Az EB a hozzáférés megtagadásával azzal érvelt, hogy csak archivált dokumentumokat köteles rendelkezésre bocsátani. SMS-üzenetek vagy hasonló kommunikációs formák szerinte nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezért nem volt köteles azokat rendelkezésre bocsátani.
A 2021 májusában kötött megállapodás szerint az Eb kötelezettséget vállalt arra, hogy legfeljebb 1,8 milliárd adag COVID-19 elleni vakcinát vásárol; 900 millió adagot azonnal megrendeltek, további 900 millió adagot pedig 2022-re és 2023-ra.
A vakcina beszerzésének körülményeit az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálja. Laura Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze márciusban kijelentette, hogy az EPPO már kihallgatott néhány EB-tisztviselőt. Az EPPO folyamatban lévő vizsgálatáról nem kívánt nyilatkozni.
Egy külön ügyben az EU bírósága tavaly úgy döntött, hogy az EB nem biztosított megfelelő hozzáférést a nyilvánosság számára a COVID-19 elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó szerződésekhez.
Teraz.sk
Nyitókép: Benoit Doppagne/Belga Mag/AFP via Getty Images
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
