Bírói tanács: problémás volt a tucatnyi bíró letartóztatásához vezető Vihar-akció Tokár Géza2025. 08. 14., cs – 10:44
A Bírói Tanács határozatot fogadott el a 2020-as Vihar (Búrka) akcióval kapcsolatban, amelynek kapcsán tucatnyi bírát vettek őrizetbe. A testület szerint a média nem vette figyelembe az ártatlanság vélelmét.
Az állásfoglalást Marcela Kosová, a testület új vezetője szorgalmazta, a Bírói Tanácsot az utóbbi időben több személycsere is érintette.
A nagy visszhangot kiváltó akció még a Matovič-kormány idején történt, a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) nyomozói tizenhárom bírót és további öt személyt vettek őrizetbe – köztük azt a Monika Jankovskát, aki az előző, Smer-kormány igazságügyi államtitkára volt. Több érintettet bilincsben, a kamerák előtt szállítottak el.
Jobbára olyan szereplőkről volt szó, akik korábban kapcsolatban álltak a korrupciós bűncselekményekkel és a Ján Kuciak oknyomozó újságíró elleni halálos merénylet megszervezésével vádolt Marián Kočner oligarchával is és rá nézve kedvező döntéseket hoztak.
Kosová szerint a letartóztatott bírók ellen hadjárat indult a média és közszereplők együttműködésével, rögtön az őrizetbe vételük napján, miközben az érintettek korábban nem is voltak tisztában azzal, hogy vádemelés készül ellenük. A Bírói Tanács elnöke kifogásolta azt is, hogy elődje, Ján Mazák a testület kitakarításáról beszélt, miközben a valóságban sokkal kevesebb szó esett a bírók fokozatos felmentéséről és arról, egyiküket sem ítélték el. Kosová úgy látja, három esetben jogosan leállították az eljárást, néhány esetben felmentő ítélet született, más őrizetbe vételek kapcsán még vádemelés sem történt.
Kapcsolódó cikkünk
Ján Mazákot, az Alkotmánybíróság volt elnökét választották meg a Bírói Tanács új elnökévé.
Erre a Bírói Tanács hétfői ülésén került sor.
Mazák elsősorban az elintézetlen, eldöntetlen és késésben lévő ügyekre akar összpontosítani a bírói tanácson belül, de a kerületi és járási bíróságok, a Legfelsőbb Bíróság és az igazságügyi miniszter kérelmeivel is foglalkozni szeretne. Mint elmondta, ki kell derítenie, hogy a hivatalos teendői milyen állapotban vannak. Ezeket szét kell válogatni, és rövid időn belül el kell intézni, hogy a tanács működése visszatérhessen a normális kerékvágásba.
„A Bírói Tanács nagy nyomás alatt áll, és a hatáskörébe tartozó szokásos dolgok mellett olyan ügyekkel is foglalkoznia kell, mint hogy mi történik az igazságszolgáltatáson belül. Külön oda kell figyelni a bűnügyi és más negatív jelenségekre, ahogy azokra az emberekre is, akik letartóztatásban vannak, illetve akik ellen büntetőeljárás indult, vagy meg vannak valamivel gyanúsítva” – mondta.
Mazák kijelentette: mindent máshogy akar csinálni, mint az elődje.
„Arra fogok törekedni, hogy az egész Bírói Tanács végezze a munkáját, és hogy én tényleg moderátor és koordinátor legyek” – közölte Mazák.
Megoldásokat, javaslatokat és kezdeményezéseket kínál a tanács számára. Megpróbálja magára vállalni a adminisztrációs ügyek szervezését is. A tanács tagjait csak a döntéshozási eljárásba fogja bevonni, illetve olyan más dolgokba, amelyekbe ők maguk szeretnének bekapcsolódni.
Az új elnök egy új tárgyalási rend elfogadását is kilátásba helyezte. Egy olyan korlátozást akar bevezetni, amely megtiltja, hogy az üléseken olyan dolgokról legyen szó, amelyek nem függnek össze az eljárás tárgyával.
Mazák szerint a Bírói Tanács és a bíróságok legnagyobb kihívását a bíróságokba vetett bizalom növelése jelenti. Mint elmondta, oda fog figyelni a tanács tagjainak az érdekeire, függetlenségére és pártatlanságára, és mindezt védelmezni fogja.
„Meggyőzöm őket, hogy egy olyan közegben élni, amely tényleg pártatlan, nem áll senki nyomása alatt, és nem tartozik hálával a hatalmasoknak és gazdagoknak, nagyon kényelmes” – így Mazák.
Hozzátette: ha nem bíznának meg benne a bírók és bírónők, lemondana tisztségéről. A Nyitott Igazságszolgáltatásért kezdeményezéssel is szorosan együtt akar működni.
Mazák Lenka Praženkovát váltja ezen a pozíción, aki lemondott a tisztségéről. Az új elnököt a hatalom különböző területeinek a jelöltjei javasolták, vagyis a Bírói Tanács tagjai, akiket a bírók és a parlament választott meg, illetve a kormány és az államfő nevezett ki. A javaslatot Elena Berthotyová, Alena Svetlovská, Juraj Kliment és Miloš Kolek írta alá. Mazák korábban többek között az Alkotmánybíróság elnöke volt, és Andrej Kiska volt államfő tanácsadójaként is dolgozott.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
