Az Európai Unió egy birodalmi ambíciókat tápláló, jövőre vonatkozó vízió nélküli szervezet lett, az Egyesült Államoktól pedig nem várható, hogy az európai érdekeket figyelembe vegye – ezekről is beszélt a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában csütörtök este.
Schmidt Mária először 1956-ról szólt, amely szerinte történelemfordító cselekedet volt, olyan, amire az egész világ odafigyelt, és amire minden magyar mindig büszke lehet. Fő célja a szabadság, függetlenség és az önrendelkezés kivívása volt, anyagi célja nem volt.
Korábban nem volt arra példa, hogy egy tízmilliós nemzet „nekiment volna” a világ vezető hatalmának. Az egész világ szurkolt nekünk, elementáris felismerés volt, hogy a magyarok az életükért, a nemzeti megmaradásukért harcolnak. De annak soha nem volt realitása, hogy Magyarország – a humanitárius segítségnyújtáson kívül – segítséget kapjon a Nyugattól – fejtette ki.
1955-ben a nagyhatalmak eldöntötték, hogy kivonulnak Ausztriából. „Minket is kiengedhettek volna, de nem akartak”. A Nyugatnak nem volt érdeke, hogy győzzön a magyar forradalom – mondta.
Napjainkban pozitívan emelgetjük a Nyugatot, de Trianonról is Nyugaton döntöttek, a második világháború végén a náci megszállás is nyugatról jött. Ezért 1956 üzenete az, hogy nekünk magyaroknak kell harcolnunk magunkért. „Ezt a leckét meg is tanultuk” – hangsúlyozta.
Schmidt Mária szerint az uniós csatlakozás egy közakarat volt, hogy a Kelethez csatolt Magyarország újra a Nyugathoz tartozzon. De az Európai Unió akkor nemzetek közössége volt gazdasági előnyökkel, a szuverenitás meghagyásával.
Mára azonban birodalmi ambíciókat tápláló, a nemzeteket nem tisztelő bürokráciává vált. Pedig a „birodalmak korának vége”, a Szovjetuniót is a nemzeti érzés „kapta szét” – mondta.
A probléma az, hogy az EU-nak nem látszanak a víziói a saját jövőjét illetően. Nem tudja, hogyan szerezhetné vissza a versenyképességét, hogyan és milyen helyet szeretne betölteni az átalakuló világrendben; egyáltalán, milyen céljai és érdekei vannak, és azokat hogyan fogja képviselni. Ráadásul kezdik a birodalmi érdekeknek alárendelni a nemzeti érdekeket, emiatt jelent Magyarország számára fenyegetést – közölte.
El szeretnék venni tőlünk a gazdasági érdekek meghatározását, a hagyományainkat, azt, hogyan neveljük a gyerekeinket, hogy kikkel éljünk együtt, ráadásul jogtalan, igazságtalan módon büntetnek minket – sorolta.
Az amerikai elnökválasztásról szólva kifejtette, Donald Trump nem indított háborút, „demokráciaexportot” elnökként. A háború szörnyű, és most tumultuózus idő van – utalt az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusokra, megjegyezve: Trump az utolsó olyan elnök, aki tud valamit Európáról, feleségei révén ismeri Közép-Európát, tudja, hogy volt 1956, a berlini fal.
A demokrata Kamala Harrisre ez nem igaz, és tőle a demokráciaexport tekintetében is épp az ellenkezőjét várja, mint a korábbi republikánus elnöktől – jelentette ki Schmidt Mária.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy akárki is lesz az elnök, Amerikának „nem dolga Magyarország-barátnak lenni” és az európai érdekeket figyelembe venni. Az Egyesült Államoknak az amerikai gazdaság és az amerikai emberek érdekeit kell képviselnie, a feltörekvő BRICS-országokkal és fő ellenfelével, Kínával szemben fellépnie. Az a célja, hogy az 1990-es évekre kiépített egyeduralkodó szerepét megőrizze.
Ha Trump lesz az elnök, adókat és vámokat fog emelni, ami elszívja az európai ipart. Mario Draghi és Orbán Viktor, bár különböző megoldási módokat javasolnak, ugyanarra a diagnózisra jutottak az európai versenyképességet illetően. Erre kellene az EU-nak valamit mondania – vélekedett Schmidt Mária.
A történész úgy látja, az EU politikailag is rosszul, „instabilan” áll: a spanyol kormány épp most bukik meg, Franciaországban előrehozott választásokat kellett tartani, több német tartományban nem tud kormány alakulni. Ráadásul Európa legfontosabb ipari központja romokban, a német ipar emblematikus gyárai naponta szűnnek meg – fejtette ki.
Schmidt Mária szerint az orosz-ukrán háborúban Putyin „az első etapot elvesztette”, de most már háború zajlik, „felőrlő háború, és ebben jól állnak”, amit Ukrajna sem katonai képességekben, sem emberanyagban nem tud ellensúlyozni.
Véleménye szerint Donald Trump tárgyalna Putyinnal, de hogy mik az orosz elnök céljai, mire tudná azt mondani, hogy megnyerte a háborút és megáll, az nyitott kérdés – fogalmazott.
Hozzátette, számára az is kérdés, hogy ha az EU vezetői arról beszélnek, hogy a demokráciát védik az oroszoktól, „akkor miért nem harcolnak európaiak is, miért az ukránok halnak meg”.
Megjegyezte, szerinte az a különbség 1956 és a mostani helyzet között, hogy Ukrajnát támogatja az Egyesült Államok és az EU is, sőt humanitárius eszközökkel Magyarország is. 1956-ban Magyarország egyedül volt.
A műsor végén a Terror Háza Múzeum főigazgatója leszögezte: Magyarország Európa szívében helyezkedik el, ott is van a helye, de a magyar emberek érdekeit kell képviselnie, az ő biztonságukat szavatolnia, amihez „mindenki felé ki kell nyújtanunk a kezünket”.
Véleménye szerint Orbán Viktor ezt felismerte, ahogyan azt is, hogy nem várhatja ki, amíg az EU kidolgozza a maga vízióit a jövőről. A történész szerint ez is ’56 tanulsága, hogy a lehetőségeinkből kell kihozni a maximumot.
Zárásul elárulta, ő optimista a jövőt illetően.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
