Bírálják a felsőoktatási törvénymódosítást – a Felsőoktatási Tanács a terv visszavonását kéri Török Máté2025. 07. 21., h – 15:32
A Felsőoktatási Tanács (RVŠ) szerint az új felsőoktatási törvénytervezet nem stabilizálja, hanem éppenséggel megingatja az akadémiai környezetet, és veszélybe sodorhatja az egyetemi önkormányzatok rendszerszintű működését. A törvényt a Szlovákiai Egyetemi Diákönkormányzatok Szövetsége (ŠRVŠ) is bírálja.
A tanács úgy véli, hogy a javaslat jogilag előkészítetlen, tartalmilag gyenge, és az akadémiai önkormányzatiság további gyengítéséhez vezet. Figyelmeztetnek, hogy elfogadása gyakori és szükségtelen módosításokat eredményezhet, ami instabillá tenné a felsőoktatási szférát. Ezért kérik a tervezet visszavonását – közölte a TASR-rel Martin Putala, a Felsőoktatási Tanács elnöke.
Konstruktív párbeszédet akarnak
Az RVŠ szerint újra kell fogalmazni az egész javaslatot, de ezt megelőzően tárgyalóasztalhoz kell ülnie az oktatási minisztériumnak az akadémiai közeg képviselőivel.
Csak így lehet olyan modern, fenntartható és az autonómiát tiszteletben tartó törvényt létrehozni, amely valóban hozzájárul a szlovák felsőoktatás fejlődéséhez
– jelentette ki Putala.
Állítása szerint a törvény elfogadása azzal járna, hogy az egyetemeknek ismét teljes körűen át kellene dolgozniuk a belső szabályzatukat – ez pedig csak adminisztratív teher lenne, hozadék nélkül, véli.
Politikai befolyás fenyeget?
A tanács szerint a törvény nem hoz rendszerszintű javulást, ellenben felesleges szabályozásokat vezet be olyan területeken, ahol az egyetemi önkormányzatoknak kellene döntéssel bírniuk. Attól is tartanak, hogy milyen mértékben fogadják majd el a szlovákiai egyetemi képzési rendszert ezt követően Európa-szerte.
Az RVŠ arra is felhívja a figyelmet, hogy a tervezet több pontban megvonja a szenátusoktól alapvető döntési jogköröket, és lehetővé teszi a felügyelő testület tagjainak indoklás nélküli visszahívását, ami szerintük megnyitja az utat az egyetemek politikai befolyásolása előtt.
A diákok képviselői is elégedetlenek
Az ŠRVŠ 40 észrevételt nyújtott be az egyeztetési folyamat során, és bízik abban, hogy az oktatási minisztérium nyitott lesz az érdemi párbeszédre.
Kiemelten fontosnak tartják, hogy minden kar képviseletet kapjon a szenátusban, ezt azonban a jelenlegi törvényjavaslat szerintük nem rögzíti egyértelműen.
Azt is bírálják, hogy a tervezet lehetőséget ad a miniszternek a felügyelőtanács tagjainak indoklás nélküli visszahívására – ez szerintük veszélyezteti a testület függetlenségét. Nem értenek egyet azzal sem, hogy az akkreditációs ügynökség (SAAVŠ) végrehajtó tanácsának két tagját kizárólag jelenlegi hallgatók közül kellene kiválasztani.
Az oktatási minisztérium július elején nyújtotta be a törvénytervezetet tárcaközi egyeztetésre. A terveket áprilisban vázolta Tomáš Drucker (Hlas) tárcavezető.
Kapcsolódó cikkünk
Az oktatási tárca bemutatta a készülő felsőoktatási törvényt. Tomáš Drucker (Hlas) miniszter szerint a javaslat korszerűsíti az egyetemi képzést, csökkenti a bürokráciát és vonzóbbá teszi a hazai oktatást. Mutatjuk, mi változik a tervek alapján.
A felsőoktatási törvényjavaslatot – amely több lényegi pontban változtatna az egyetemi képzésen – júniusban terjeszthetik tárcaközi egyeztetésre, tájékoztatott Róbert Zsembera, az oktatási minisztérium felsőoktatásáért felelős államtitkára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ősszel a parlament elé kerülhet, és még idén el is fogadhatja a törvényhozás.
Jelenleg a tárca nyilvános véleményezésre bocsátotta a törvénytervet, így bárki hozzászólhat április végéig. Nézzük viszont, mi változhat.
Egységes elektronikus jelentkezési rendszer
Már-már banális változtatásnak hangzik, de szükségszerű, hiszen az egyes egyetemek nem egységesek a felvételi eljárásokban. Magyarán: nehéz kiigazodniuk a jelentkezőknek, és ezen próbálna változtatni a minisztérium javaslata.
Papíralapú jelentkezési lap helyett tehát egy központi elektronikus rendszer kidolgozását tűzik ki célul.
Pár kattintás a bonyolult ügyintézés helyett.
Diplomamunka helyett szakmai gyakorlat?
Ez is egy lehetőség, amit a módosítás lehetővé tenne. Konkrétan:
Az adott tanulmányi program végén alternatíva lehet a záródolgozat helyett egy meghatározott szakmai gyakorlat.
Ez a gyakornokság ugyanannyi kreditet érne, mint a diplomamunka. A hallgató egy portfóliót állítana össze az elvégzett munkáról, és ezt „védené” meg a szakdolgozat helyett.
Ha viszont minden összejön, akkor általában véve is nagyobb flexibilitást biztosítana a törvény a diplomamunkákkal kapcsolatban. Vagyis szaktól függően egyéb alternatívák is bevezetésre kerülhetnek helyette, például egy modell létrehozása, egy konkrét jogi eset elemzése vagy egy beteg esettanulmánya.
A minisztérium indoklása szerint minderre azért van szükség, mert a hagyományos diplomamunka elkészítése egyes tanulók számára teljesen irreleváns, és a szakmai tapasztalat többet ér. Hozzáteszik:
A mesterséges intelligencia térnyerése, amely segíthet koherens szövegek megírásában, szintén ezt az állítást támasztja alá.
Kapcsolódó cikkünk
Már a közoktatás ajtaján kopogtat a mesterséges intelligencia, Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter pedig szívesen ajtót nyitna neki. Az egyetemek kapuit viszont páros lábbal rúgta be az AI, és gyorsan kéne kitalálni, mit lépjünk, mert a diákok kénytelenek megbarátkozni vele.
Állandó témává vált a mesterséges intelligencia beépítése a hazai oktatásba. Tomáš Drucker oktatási miniszter elég eltökéltnek látszik a kérdésben: meggyőződése, hogy egyrészt ez egy elkerülhetetlen lépés, másrészt, hogy nem érdemes húzni az időt.
Jól bizonyítja ezt, hogy legutóbb Drucker a finn Henna Virkkunennel, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnökével egyeztetett ez ügyben Brüsszelben.
A találkozó fontos témája volt Szlovákia azon szándéka, hogy a mesterséges intelligenciát (AI) szisztematikusan integrálja az oktatási rendszerbe
– olvasható a hivatalos közleményben is. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de jelen állás szerint
idén ősszel a minisztérium már be is mutatná a konkrét tervet az AI bevezetésére az oktatási rendszerünkbe.
Ez magában foglalja majd az alap- és középiskolák tantervének kiterjesztését a mesterséges intelligencia oktatására – mind technikai szempontból, mind pedig az etikai és társadalmi összefüggésekre helyezve a hangsúlyt.
Úgy tűnik, mintha az oktatási tárca egy „piaci rést” látott volna meg az európai oktatási modellekben. Mert az AI térhódítása még jelenleg is zajlik, és nem igazán volt ideje reagálni a nyugati országoknak se, hogy megfelelő módon integrálják az iskolaügybe, így ha nem is elsőként, de az elsők között aknázhatjuk ki a lehetőséget.
Drucker ráakadt egy olyan területre, ahol nem a lemaradást kell kínkeservesen behozni, hanem amiben képesek lehetünk lépést tartani.
„Szlovákia nem csupán passzív felhasználója lesz a technológiának, hanem aktív alkotója annak, hogyan lehet az oktatás javára fordítani” – fogalmazott a miniszter. Ezt a szándékot bizonyítja, hogy november végén az OECD Globális Oktatási Fórumának – amelyet Pozsonyban tartanak – középpontjában a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepe áll majd.
Hogy állunk most az AI-jal?
Az alapiskolák és középiskolák rendszerszinten még váratnak ugyan magunkra, de a felsőoktatási intézményekben már mindennapi realitás a mesterséges intelligencia használata. De jelenleg az igény nagyobb, mint a tényleges kínálat.
A szlovákiai AI Társulás (ASAI) kutatása szerint az egyetemi diákok több mint fele hetente legalább egyszer használ valamilyen AI alapú eszközt (a ChatGPT a legnépszerűbb).
Ezzel szemben csak 37 százalékuknak szerepel a mesterséges intelligencia használata a tantervében.
A workshopok effektív megoldást jelentenek ugyan az alapok elsajátításában, de ilyenen a hallgatók több mint 70 százaléka még soha nem vett részt. Bár 91 százalékuk szívesen venné, ha olyan szakemberektől tanulhatna, akik a gyakorlatban használják rendszeresen a mesterséges intelligenciát.
Ha a mai fiatalok többsége a TikTok, a Google vagy a YouTube segítségével szerzi be a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit, az nem a lustaság jele, hanem annak bizonyítéka, hogy az iskola mint elsődleges tudásforrás kudarcot vall. A diákok nem több elméletre vágynak, hanem konkrét válaszokra, eszközökre és mentorokra
– fogalmazott közleményében az ASAI, amely 19 egyetem közel 3000 diákjának válaszait dolgozta fel.
Hozzáteszik: az egyetemek talán nem rendelkeznek minden válasszal – de fel kell tenniük a megfelelő kérdéseket. Vagyis a társulás is abban lát gyors megoldási lehetőséget, hogy külsős szakértők bevonásával garantálják a felsőoktatásban a AI-képzést.
Ez nem tér el nagyban attól, amit az oktatási tárca is ígér nagy vonalakban, miszerint megerősítenék az iskolai digitális koordinátorok szerepét, hogy az intézmények szakmai támogatást kapjanak.
Az ASAI egyébként nyílt párbeszédre hív minden oktatási szereplőt, így tárgyalóasztalhoz ülne a minisztérium képviselőivel is.
Minek így diplomamunka?
A szakdolgozatokra, diplomamunkákra is mindenképpen hatással van az AI. Eleve felmerülhet az emberben a kérdés, hogy van-e értelme ezzel a módszerrel felmérni a diákok tudását. Másként fogalmazva: be tudja-e tölteni ugyanazt a funkciót egy szakdolgozat a szöveggenerátorok és AI szoftverek korszakában, mint korábban?
A kérdésnek Drucker és Róbert Zsembera az oktatási minisztérium felsőoktatásáért felelős államtitkára is helyt ad. Utóbbi szerint komolyan fontolgatják a záródolgozati rendszer módosítását, mivel az egyetemek más módon is tesztelhetik a hallgatókat.
Az nem tűnik reálisnak, hogy általánosan eltörölnék a diplomamunkák leadásának kötelezettségét, de kétségkívül vannak olyan szakok, ahol ez valós opció. Sőt, előrelépés is lehetne, amennyiben ez több gyakorlatot tenne lehetővé.
Csehországban már léptek ilyet, meglátjuk, ott hogy sül el. A Prágai Közgazdasági Egyetem (VŠE) diákjai, akik a vállalatgazdaságtani karon kezdik meg tanulmányaikat szeptembertől, már nem fognak szakdolgozat írni az alapképzésük végén.
A képzési idő formálisan változik, de a tandíj marad
Az állam jelenleg az ún. nevezett standard képzési idő alatt téríti meg a diákok tandíját. Ez azt jelenti, hogy ha egy osztott szak esetében az alapképzés három évben meghatározott, akkor három év alatt lehet teljesíteni „ingyen”. Amennyiben a diák ezt valamilyen oknál fogva túllépi, a következő évben már tandíjat köteles fizetni.
Most ez annyiban változhat, hogy akadémiai évek helyett a szerzett kreditek mennyisége határozná meg a standard képzési időt.
Ez azt jelenti, hogy az alapképzés államilag támogatott időszaka nem feltétlenül három év lenne, hanem pl. 180 kredit megszerzéséhez szükséges idő. A gond csak az, hogy ez nem lesz hatással a tandíjra:
A standard tanulmányi idő túllépéséért fizetendő tandíj meghatározásában ugyanis továbbra is az éveket veszik majd alapul, nem a krediteket.
Rövidített tanfolyamok
A szlovákiai felsőoktatás ma a hosszabb tanulmányi programokon alapul, ezen is megpróbálnak változtatni. Az egyik fontos lépés ennek érdekében az ún. short-cycles bevezetése.
Ezek rövid távú, 1-2 évig tartó, meghatározott kreditértékkel rendelkező tanulmányi programok lennének. Tehát gyors tempóban szerezhetne valaki egy új végzettséget, reagálva például a piaci változásokra.
Azt már most leszögezte Drucker, hogy ezek a tanulmányi programok jellemzően a gyakorlatra helyeznék a hangsúlyt. Ez lenne a cél a már létező, de a minisztérium szerint pontosítást igénylő szakmaorientált alapképzés (profesijne orientovaný bakalársky študijný program) esetében is.
A miniszter ugyanis azon a véleményen van, hogy az alapképzés után túl sokan folytatják mesterképzésen tanulmányaikat, míg ez más, pl. nyugati országokban nem feltétlenül jellemző. Az akadémiai, elméleti fejlesztés helyett több tanulmányi programnak kéne egy konkrét szakmára felkészíteni az adott diákot, amelyet tökéletesen el tud végezni egy alapdiplomával is.
Minimális kreditszám mindenkinek
Az új törvény meghatároz majd egy minimális kreditmennyiséget a diákoknak, amelyet kötelezően teljesíteniük kell az adott szemeszterben. Ez egységes lesz minden egyetem és tanulmányi program esetében, nem lesz különbség például az orvostanhallgatók vagy leendő mérnökök minimálisan megszerzendő értékében.
A minisztérium ezt azért látja szükségesnek, hogy ne lehessen visszaélni a hallgatói jogviszonnyal. Azaz, ha valaki nem teljesíti a minimumot sem, akkor hamarabb elveszti a diákstátuszát is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
