Magasabb energiafelhasználás, kevesebb karbantartás, több túlóra – ezek a hátulütői annak, hogy decembertől hétvégente egy órával tovább közlekedik a 2-es és a 4-es metró, mondta Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke a Hír TV online-nak. A BKK-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy többletráfordítás nagyságrendje a teljes metróüzem üzemeltetési volumenéhez képest néhány tizedszázalékos értéket képvisel.
Bár az utasok szempontjából érthető az öröm, és az elégedettség, ám a 2-es és a 4-es metróvonal hétvégi üzemidejének meghosszabbítását csupán „hangulatjavító intézkedésnek” tartja Bíró Endre. A Metróért Egyesület elnöke szerint ugyanis szakmai oldalról rengeteg bonyodalmat okozott a BKK novemberi döntése, amely szerint decembertől a pénteki és szombati éjszakákon a szokásosnál egy órával tovább, éjjel fél egyig közlekednek a metrószerelvények.
A másodállású vezetők is beszállnak
A szakember a Hír TV online kérdésére kifejtette, hatalmas átszervezére lehetett szükség a cégnél, hogy megoldják a hétvégi hosszabbítást. „Ráadásul sofőrökből így is hiány van, ugye ez csak a 2-es vonalon probléma, hiszen a 4-es metró automatán megy, nincsen vezető” – emlékeztetett Bíró Endre, aki szerint a bérezés mellett a vezetők teljes beosztását is meg kellett variálni. Ugyanis a metróvezetőknek nemcsak napi, és havi keretbeosztásuk van, hanem egy héten négyféle napi beosztásuk is: „hétfőtől csütörtökig van az A-jelű beosztás, pénteken a B, szombaton C, és vasárnap D. Ezek alapján adják ki a munkát, most pedig a hosszabbított üzemidő miatt a B és a C napokat is jelentősen át kellett variálni.”
Az átszervezést az is nehezíti, hogy a járművezetők munkáját precízen szabályozzák, így akár egy óra pluszmunka elosztása is komoly gond lehet. „Átlagosan egy metróvezetó napi 7 óra 20 percet dolgozik, maximum 8 órát. Igen ám, de a szabály szerint folyamatosan csak 4 órát lehet forgalomban, utána kötelező kiadni pihenőt” – vázolta a Metróért Egyesület elnöke. A sofőrhiányt úgynevezett „forgalom megsegítőkkel” pótolhatják, ők Bíró Endre elmondása szerint nem főállású metróvezetők, csak „beugrósok”, és az ő bérezésük is többletköltségként merülhet fel.
Emellett bár a 4-es metrónál nem kell a sofőrök beosztásával vesződni, azoknak a biztonsági őröknek is túlórát kell fizetni, illetőleg új beosztást intézni, akik a teljes üzemidő alatt ügyelnek a biztonságra az állomásokon. Őket alvállalkozó foglalkoztatja az elnök szerint.
Hangulatjavítás a biztonság rovására
Szakmai szempontból azért is nehézkes, hogy rövidebb a metró üzemszünet, mert ez idő alatt végzik el a szakemberek azokat a biztonsági ellenőrzéseket és karbantartásokat, amelyekre nap közben nincs lehetőség a folyamatos metróközlekedés mellett. Ezeknek elmaradása igen aggályos Bíró Endre szerint, aki arra is emlékeztetett, bár európai nagyvárosokban már bevett gyakorlat, hogy hétvégén tovább közlekednek a szerelvények, ám ott nem hajnali fél ötkor van üzemkezdet, mint Budapesten, így marad elegendő idő az üzemszünet alatti karbantartásokra: „Londonban, Párizsban például csak 5.30-kor indulnak az első szerelvények, de Bécsben, vagy Prágában is öt óra az üzemkezdet. Hirtelen nem is tudok olyan európai nagyvárost mondani Budapesten kívül, ahol már hajnali 4.30-kor üzembe áll a metró. Rendben, hogy európai mintára tovább járnak a szerelvények hétvégén, de ott van idő, a ha úgy tetszik háttérmunkálatokra is. Sokaknak nem fog tetszeni a nyilatkozatom, de ezek a szakmai tények” – húzta alá Bíró Endre.
Megugrik a villanyszámla
Bár a szakember azt pontosan nem tudja megmondani, mekkora többletköltséggel jár az üzemidő hosszabbítás, de a bérek mellett jelentős pénzekbe kerülhet az energiaszámla: „a szerelvények, a mozgólépcsők, a világítás és a többi, ezek mind-mind egy órával tovább kell üzemeljenek. És attól tartok, hogy bár sosem fogják beismerni, de a felmerülő pluszköltségek csupán egy részét fizeti ki a megrendelő – legyen az a BKK, vagy a BKV –, a hiányzó összeget pedig el fogják vonni a karbantartástól, vagy a már eddig is minimálisan pörgő fejlesztésektől” – vélte a szakember.
A hosszabbítással járó költségek kapcsán megkerestük a BKK sajtóosztályát. Közölték, „az M2-es és az M4-es metró hétvégi üzemidejének egy órával történő meghosszabbítása nagyságrendjét tekintve e két vonalon a heti közel 7300 meglevő indulás további 50 indulással való kiegészítését jelenti. Így a kapcsolódó többletráfordítás nagyságrendje a teljes metróüzem üzemeltetési volumenéhez képest néhány tizedszázalékos értéket képvisel.”
Volt, aki szorgalmazta
A BKK bejelentése előtt egyébként a vállalat korábbi vezérigazgatója, Vitézy Dávid is megszólalt az ügyben, a Facebookon panaszkodott, hogy Budapesten nem járnak éjjel a metrók. Szemléltetésül egy táblázatot is készített, amelyen bemutatta, hogy Európa nagyvárosaiban miként közlekednek a metrók éjjel, illetve hétvégén.
http://mno.hu/
Vitézy szerint „ilyen nagyértékű eszközöknél, mint a metró, az okozza a legnagyobb társadalmi költséget, ha áll a rendszer, márpedig ma 5 órát állnak a metrók”. A bejelentést úgy kommentálta, hogy „szuper első lépés, a következő az M1 bevonása és akár az egész éjjeli üzem lehet hétvégente.”
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
