A menetet a lengyel kormány fogja szervezni, és Andrzej Duda elnök védnökséget vállal felette – tudatta a szóvivő szerda este, az államfő és Mateusz Morawiecki kormányfő soron kívüli találkozóját követően.
Egyeztetésük válasz volt arra, hogy a leköszönő, a mai ellenzéki Polgári Platform jelöltjeként megválasztott sokéves varsói főpolgármester, Hanna Gronkiewicz-Waltz aznap délelőtt – többek között biztonsági okokra hivatkozva, valamint az Európai Parlament októberi, az uniós tagállamokat a „neofasiszta erőszak” megelőzésére felhívó határozatára is reagálva –
betiltotta a menetet.
A menet szervezői, a parlamenten kívüli úgynevezett nemzeti körök bírósági fellebbezéssel reagáltak Gronkiewicz-Waltz bejelentésére, és kilátásba helyezték, hogy az akciót a tiltás ellenére is megtartják.
Amint az államfő szóvivő bejelentette, az állami szervezésű felvonulást a betiltott menet útvonalán tartják meg, ugyanabban az időben. Minden lengyelt részvételre hívnak, akár baloldali, akár jobboldali szimpatizáns – fűzte hozzá.
Kommentátorok szerint
az előző években résztvevők tízezreit, ezen belül gyermekes családokat vonzó függetlenség napi menet betiltása növelte volna a provokációk veszélyét szélsőjobb- és szélsőbaloldali erők részéről egyaránt.
Tavaly a menetet mintegy 60 ezer ember részvételével tartották meg. Felbukkantak rajta rasszistaként értelmezhető transzparensek. Ezeket elítélte közvetlenül a felvonulás után mások között Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke és Andrzej Duda államfő is. Kaczynski ugyanakkor lengyelországi viszonylatban
„a legmarginálisabb margónak” minősítette a rasszista incidenseket, és azt sem zárta ki, hogy a meneten provokációk történhettek. A rasszista jelszavaktól a menet szervezői is elhatárolódtak.
A függetlenség napi varsói eseményekre hivatkoztak az Európai Parlament egyes képviselői is a tavaly novemberi, a lengyel jogállamiságról rendezett vitán. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető akkor azt mondta, hogy „több ezer fasiszta, újnáci, fehér fajvédő masírozott Varsó utcáin”. Szavai felháborodást keltettek Lengyelországban, Beata Szydlo kormányfő határozottan visszautasította, hogy a rendezvény sok ezer résztvevője „náci” lenne.
A függetlenség napja a legnagyobb lengyel nemzeti ünnep. Annak emlékére tartják, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 éves felosztottság után visszaszerezte önálló államiságát. A 100. évforduló alkalmából az utóbbi hónapokban számos rendezvényre került sor, az ünnepségsorozat vasárnap tetőzik, közte sok hivatalos állami rendezvénnyel.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
