Betegszabadság: durva tények derültek ki a magyar munkavállalókról

Betegszabadság: durva tények derültek ki a magyar munkavállalókról

Minden tizennegyedik hét év alatti gyermek egyedül marad otthon, ha lebetegszik – ez a legmegdöbbentőbb tény, ami a Profession.hu 500 családot vizsgáló kutatásából kiderült. A felmérés szerint a munkavállalók harmada nem vesz ki szabadságot, ha gyermekük beteg. Szakértőt kérdeztünk a jogszabály adta lehetőségekről.

Kevesebb bosszantóbb és egyszerre aggodalomra okot adó helyzet van, mint amikor a napi határidős, sürgető munkaügyi teendőket félálomban tervezve, a gyermeket ébresztve észleljük, hogy kályhaként izzik a láztól. Akkor ezt most hogy is oldjuk meg? Első körben telefonálunk a munkahelyre, hogy elnézést, de sajnos nem tudunk bemenni, majd rohanunk a gyerekkel az orvoshoz – legalábbis ez lenne a normális ügymenet. Lenne. A Profession.hu felmérése szerint ugyanis bármennyire is megdöbbentő tény, és nem lehet eléggé kiemelni: minden tizennegyedik hét év alatti gyermek egyedül marad otthon, ha lebetegszik. Az 500 családot vizsgáló kutatásból az is kiderült, hogy a munkavállalók harmada nem vesz ki szabadságot, ha gyermekük beteg, és minden tizedik 8–14 év közötti gyermek szintén egyedül marad otthon betegség esetén.

A szabadságot kivevők általában 6-7 napot maradtak otthon a beteg gyermekkel, tízből nyolc esetben pedig az édesanya gondoskodik a csemetéről – olvasható a Profession közleményében. Átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, hogy a szülő helyett valamilyen más családtag, például nagyszülő vigyáz a gyermekre. A munkavállalók 60 százalékának nehéz megoldania, hogy a gyermek betegsége miatt szabadságot vegyen ki, az arány az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél és a fizikai munkát végzőknél jelentősen magasabb (80 százalék) – szerepel a kommünikében.

Félelem a munka elvesztésétől

Az egyik legismertebb álláskereső portál szakértője szerint megfigyelhető, hogy az alacsonyabb beosztásban dolgozók és a felsővezetők esetében a legnehezebb megoldani az otthonmaradást a beteg gyerekkel. Sámson Dorottya ezt azzal magyarázza: előbbi esetben a munkavállalók félnek, hogy nem tartják őket megbízható munkaerőnek, míg az utóbbinál a helyettesítésre nincs szinte soha megfelelő lehetőség. Mint mondta, sok cégnél szerencsére már belátták a helyzet megoldásának fontosságát, és amennyiben a munkakör engedi, ilyenkor lehetőséget adnak az otthoni munkavégzésre. Egyes vállalatok akár a táppénzes időszakban is teljes bért fizetnek a dolgozóiknak, extra juttatásként – emelte ki Sámson.

Fotó: MNO grafika

A jelenlegi jogszabályok szerint mind a saját keresőképtelenség, mind a beteg gyermek miatti keresőképtelenség esetén betegszabadság, illetve táppénz vagy gyermekápolási táppénz illeti meg a munkavállalókat – mondta az MNO-nak dr. Daragó Dénes. A munkajoggal foglalkozó ügyvéd azt tanácsolja az érintetteknek, hogy igenis merjenek élni a törvényben biztosított lehetőségeikkel, ugyanis nyilvánvalóan azért valakinek a jogviszonyát megszüntetni, mert keresőképtelen volt, vagy a beteg gyermekét ápolta, nem lehet.

Hírdetés

Ha a munkáltató fejével gondolkodunk

Az ügyvéd szerint az is érthető, hogy a munkáltató minél gördülékenyebben szeretné megszervezni a munkát, ezt viszont nehezíti a betegszabadságot igénybe vevő munkavállaló. A betegség miatti keresőképtelenségnek az a sajátossága ugyanis, hogy szemben a rendes szabadsággal, nehezen tervezhető előre, általában aznap derül csak ki. Sok munkahelyen a rendes szabadságok megtervezése is komoly logisztikai feladat, így nem csoda, ha a munkáltató számára nehéz feladat azonnal reagálni a munkavállaló betegség miatti kiesésére. Sok esetben nehéz helyettest találni vagy feltölteni a létszámot. Daragó szerint ez is magyarázhatja a munkáltatók akár ki nem mondott elvárásait, hogy lehetőség szerint a munkavállaló – akár saját maga beteg, akár a gyereke – ne maradjon otthon.

Fotó: MNO grafika Nem jó elébe menni a munkáltatói elvárásoknak

Szerencsére ez a munkáltatói hozzáállás már kikopóban van, egyetlen munkaadónak sem lehet célja, hogy betegen dolgozzon – akár munkatársait is megfertőzve – a beosztottja. Sok munkavállaló azonban elébe megy annak a valós vagy vélt munkáltatói elvárásnak, hogy ne maradjon távol még betegen sem a munkától, és úgy dönt, inkább betegen megy dolgozni. Daragó arra biztatja őket, hogy ha lelkiismeretesen, tényleg indokolt esetekben veszik igénybe a gyermekápolási táppénzt vagy betegszabadságot, továbbá a lehetőségekhez képest gondoskodnak a helyettesítésről, vagy elvégzik a munkát utólag, akkor nyugodtan éljenek a jogszabályban biztosított lehetőségeikkel.

Fontos tudni, hogy korábban jogellenes volt a munkáltató keresőképtelensége alatt felmondani, de a 2012 óta hatályos új munka törvénykönyve ezt az esetet kivette a felmondási tilalmak köréből. Ma már keresőképtelenség alatt is közölhető a felmondás, de a felmondási idő letöltése csak a keresőképtelenséget követően, a betegség utáni munkába állás napján kezdődik el.

Szabadság vagy betegszabadság?

A munkavállalókat nyilván az sem ösztönzi a betegszabadság igénybevételére, hogy keresőképtelenség idején a bér mindössze 70 százaléka illeti meg őket. Sokan ezért a betegség idejére is fizetett szabadságot vesznek ki, így nincs bevételkiesés. Ahhoz, hogy bejelentsem, hogy holnap szabadságon leszek, a munkáltató nagyfokú együttműködésére van szükség. A szabadságnak ráadásul csak a negyedével rendelkezhet a munkavállaló, a többit a munkáltató osztja be. A betegszabadságnál ilyenre nincs szükség, ha a keresőképtelenség igazolt, akkor a betegszabadságot ki kell adni, nincs mérlegelési lehetősége a munkáltatónak.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »