Beszélőn túli szavak – Kemény István Nyelvtudása című verséről

Beszélőn túli szavak – Kemény István Nyelvtudása című verséről

Halmai Tamás költő, író, irodalmár jegyzetét olvashatják.

Kemény István megfontoltan publikáló, de rendkívüli hatású költő. Művészete jószerével a nyolcvanas évek óta ihleti saját vershangok kikísérletezésére lírikusok több nemzedékét.

Tágasabb folyású, emblematikus költeményekben (Célszerű romok, Egy nap élet, Kesztyű, Búcsúlevél, Kishit, Nílus, A demencia társadalma stb.) és néhány soros rátalálásokban egyaránt kánoni érvénnyel fogalmaz. Alábbi, epigrammatikus négysorosa szellemes fölvetést visz színre – egyszerre nyomasztóan és fölszabadítóan:

Nyelvtudása

Lovag Dulcinea tud magyarul
Tehát tudja hogy elfér
Napóleonban a Nap
Hitlerben a Hit.

Hírdetés

(1) A vers első olvasatban az obskúrus konteókba bonyolódó amatőr nyelvészkedés (mely például a Koppenhága városnevet Kappanhágóként azonosítja, de Jézus magyar származásának hirdetésétől sem türtőzteti magát) szelíd kifigurázása. (2) Áttételesen a felszín játékában megragadó s a kérdések összetettsége fölött szemet hunyó gondolati renyheség paródiája is. (3) Mindeközben – és ettől élesül drámává a groteszk – tényszerűen igaz, hogy „elfér”, azaz benne foglaltatik a Napóleon betű- és hangsorban a Nap, a Hitler betű- és hangsorban a Hit jelölősor.

(4) Komolyabb közelítésben: a nyelvben rejlő szemantikai mintázatoknak a beszélő szándékán túlra nyúló hatalmát, a szavak uralhatatlan öntörvényűségét is példázza ez a ráismerés. (5) S fokozhatjuk ezt az értelmezői belátást is, amennyiben a szövegből azt hüvelyezzük ki: a poétikai logika itt a nap és a hit szimbolikus-szakrális értékvilágát mint minden névben és személyben jelen lévő ontológiai minőséget fogja föl, azaz a nem személyválogató szentség jelenlétére utal.

(6) Emlékezzünk meg végül arról, hogy a Nyelvtudása föliraton a nyelv rólunk való tudása is átdereng. Amely tudás egészen káprázatos leleményekre képes Kemény István Lovag Dulcinea című kötetében (Magvető, 2024).

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2026. május 31-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »