Az idei évben harmadik alkalommal került sor magyar nyelvű szentmisére a pozbai Mária-kegyhelyen a Hétfájdalmú Boldogasszony ünnepéhez kapcsolódva, szeptember 19-én.
A történelmi Bars vármegyében, az Érsekújvári járásban található pozbai Szentkút főbúcsújára sokan érkeztek a közeli és távoli régiókból, hogy együtt emlékezzenek Mária szenvedéseire és kérjék a közbenjárását.
A kegyhely egyik kápolnája (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A közkedvelt Mária-kegyhelyen – melynek múltja kétszáz évre tekint vissza – a szabadtéri ünnepi szentmisét Puss Sándor jezsuita szerzetes atya, köbölkúti plébániai helynök mutatta be a szeptemberi ragyogó, napsütéses délutánon. A kántori szolgálatot Wurczer Péter, a magyar nyelvű szentmisék szervezője, Barsbaracska polgármestere végezte.
Az érkezők a szentmise előtt rózsafüzért imádkoztak, és alkalom volt a szentgyónás elvégzésére is. A keresztút ösvényeit és a szakrális helyeket is sokan bejárták az ősi fák alatt. Sokan betértek a Hétfájdalmú Szűzanya-kápolnába, és megálltak a Lourdes-i barlang előtt is egy-egy csendes imára.
Imádkozók a Lourdes-i barlangnál (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A hálafalon a kis márványtáblák sokasága látható, amelyek a felgyógyult hívők Mária iránti köszönetét fejezik ki. Sokan gyújtottak mécsest a kijelölt helyeken, hálából, kéréssel vagy eltávozott szeretteik emlékére. A gyógyító forrás vizéből is sokan merítettek, és vittek haza szeretteiknek.
Puss Sándor atya a szentbeszédben kiemelte a Fájdalmas Szűzanya szerepét, aki nemcsak kegyelemmel és malaszttal, de szenvedéssel és fájdalommal is teljes, hisz megváltó fia mellett a társmegváltó szerepét vállalta.
Majd felhívta a figyelmet a testi és lelki szenvedésekre, a végletekre, a technika veszélyeire, a tudatmódosítókra, amelyek eltorzulásokat okoznak. „Próbáljunk meg a valóságban élni, a realitás talaján maradni” – hangsúlyozta az atya.
Mécsesgyújtás (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az acélt is a tűzben edzik – mondta, és biztatott, hogy mi is legyünk hasonlóak a nehézségek elviselésében, hisz mindezzel „együtt dolgozunk Krisztussal megváltásunk művén”.
Megemlékezett a sasvári kegyhelyről, ahová a mi őseink is elzarándokoltak kocsival, lóháton, gyalogosan ezen az ünnepen, és amelyről még lehet hallani emlékezéseket. Elmondta, hogy a pápa 1727-ben rendelte és terjesztette ki az ünnepet az egész egyházra, mely a jövő évben 300 éves múltra tekint vissza.
Puss atya a kétszázéves imakönyvvel (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Egy kétszázéves magyar imakönyvet hozott el és mutatott fel Puss atya, amelyben a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szóló imádság található.
Ebből kitűnik, hogy a magyarság évszázadok óta tiszteli a Hétfájdalmú Szűzanyát,
„akit azért szeretünk, mert megmutatja nekünk, hogy a szenvedéseknek és a fájdalmaknak van értelme és üzenete számunkra” – hangsúlyozta Sándor atya.
Puss Sándor mutatta be a szentmisét (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A szentmise végén Wurczer Péter, Barsbaracska polgármestere, a magyar szentmisék kántora, akit operaénekesként is ismer a felvidéki magyarság, köszönetet mondott Sándor atyának, a ministránsoknak, a kápolnákban dolgozóknak, az önkénteseknek, a szolgálatot teljesítőknek, valamint mindazoknak, akik munkájukkal és szeretetükkel gondoskodnak a kegyhelyről.
Megköszönte a zarándokok részvételét, valamint a média képviselőinek az információt és a tudósítást, amellyel a kegyhelyet is támogatják azzal, hogy a közösségi alkalmak híre másokhoz is eljut.
Wurczer Péter, kántor, a magyar szentmisék szervezője (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az utolsó, negyedik alkalommal tervezett szentmisére október 10-én kerül sor 11 órai kezdettel, a Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez kapcsolódva. A kegyhelyen a Zsidó János pápai káplán által bemutatott szentmisére várják a zarándokokat.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
