A baloldal nemcsak itthon, de ahogy csak lehet Brüsszelben is gáncsolja a kormány migrációs politikáját. Európai parlamenti képviselőik írásbeli kérdéseikben számos esetben az Európai Bizottság Magyarország elleni fellépését, a hazai belpolitikába, döntéshozatalba való beavatkozását sürgették – derül ki a Magyar Idők összeállításából.
Egyértelműen a DK európai parlamenti (EP) képviselői támadják legtöbbször és leghevesebben a kormány migrációs politikáját Brüsszelben, miközben védelmükbe veszik az illegális bevándorlást támogató Soros-féle civil szervezeteket.
Az ügy élmunkása alighanem Niedermüller Péter, aki a témában tucatnyi írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz (EB). A Gyurcsány-párt uniós politikusa kifogásolta például azt is, hogy az Országgyűlés márciusban számos ponton szigorította a menekültüggyel kapcsolatos szabályokat.
Az ügy élmunkása alighanem Niedermüller Péter, aki a témában tucatnyi írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz (EB). A Gyurcsány-párt uniós politikusa kifogásolta például azt is, hogy az Országgyűlés márciusban számos ponton szigorította a menekültüggyel kapcsolatos szabályokat.
Niedermüller a röszkei határsértők ítéletét is kifogásolta Fotó: MTI
Mivel szerinte „ezek a szabályok nyilvánvalóan ellentmondanak Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek, és közvetlenül sértik a menekültügyi eljárásról és a befogadási feltételekről szóló uniós irányelvet”, azt tudakolta a bizottságtól, hogy „mit kíván tenni annak érdekében, hogy ezeket a rendelkezéseket minél előbb hatályon kívül helyezzék”. Niedermüller azt is megkérdezte, hogy a bizottság „mikor kíván végre érdemi lépéseket tenni annak érdekében, hogy elérje, hogy a magyar kormány is kövesse az európai menekültügyi rendszer előírásait, betartsa nemzetközi és uniós kötelezettségeit”.
A DK-s politikus a bizottság elé vitte az Aftonbladet című svéd lap tudósítását, valamint a Soros György által támogatott egyes nemzetközi és civil szervezetek – az UNHCR, a Human Right Whatch, a Magyar Helsinki Bizottság – beszámolóit is, amelyek szerint a magyar hatóságok folyamatosan bántalmazzák a menekülteket a határokon, ezért fellépést sürgetett a „jogsértő magyar gyakorlattal szemben”.
A vádakat a magyar hatóságok később sorra cáfolták. Ugyancsak a Soros által finanszírozott szervezetek, elsősorban a Helsinki Bizottság megállapításaira hivatkozva Niedermüller A menedékjoggal ellentétes gyakorlat Magyarországon címmel panaszolta, hogy a 2016-os röszkei „zavargás” résztvevőit börtönbüntetésre és egy kivétellel kiutasításra ítélték. Az EB „nyomon követi-e a menekültekkel kapcsolatos magyarországi ítélkezési gyakorlatot és jogi változásokat?” – kérdezte.
A Gyurcsány-párt képviselője legutóbb azt kifogásolta, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felmondta a Helsinki Bizottsággal való együttműködést, mert a parancsnokság szerint enélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai.
Ezért azt tudakolta a testülettől: „Elfogadhatónak tartják-e, hogy a hatóságok politikai okokból korlátozzák a jogvédő szervezet munkáját?”
Molnár Csaba, a DK másik uniós képviselője a civiltörvény miatt fordult az EB-hez azt tudakolva, hogy a grémium vizsgálja-e a szabályozást, és „készül-e lépéseket tenni, amennyiben megállapítja az uniós joggal történő ütközést”.
Molnár a kormány által indított kvótaperrel kapcsolatban azt kérdezte a bizottságtól, hogy „milyen következményei lehetnek annak, ha egy tagállam kormánya nem tartja be a keresetét elutasító Európai Bíróság ítéletét?” Azt is feszegette továbbá, hogy „ha egy tagállam szándékosan nem tartja be a bíróság döntését, az maga után vonhatja-e az uniós hetedik cikkely szerinti eljárás megindítását”? Azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter és Orbán Viktor többször arról beszélt, hogy döntéseivel Brüsszel lényegében a terroristákat támogatja, Molnár arra várt választ, hogy az EB „tervez-e jogi lépéseket tenni a magyar kormányfő, illetve a külügyminiszter rágalmazásainak helyreigazítása érdekében”?
A szocialisták EP képviselője, Ujhelyi István ugyancsak Orbán Viktor szavai miatt fordult a bizottsághoz, amikor a miniszterelnök az Országgyűlésben úgy fogalmazott: józan ésszel felfoghatatlan, hogy Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára áll, és Ahmed H. nyilvánvalóan képtelen hazugságai fontosabbak, mint a magyar emberek biztonsága. „Meddig tűrik még, hogy a magyar kormányfő uniós közpénzből az unió elleni kampányt folytasson?” – vetette fel Ujhelyi.
Szanyi Tibor a kormány Állítsuk meg Brüsszelt! címmel indított nemzeti konzultációját bírálta Brüsszelben. Az MSZP uniós képviselője azt feszegette a bizottságnál, hogy az „milyen további lépésekkel tervezi elejét venni kampányhazugságai terjesztésének”? Felvetette azt is, hogy a bizottság „tervezi-e saját álláspontjának közzétételére kötelezni a kormányt az Állítsuk meg Brüsszelt! minimum 1,2 milliárd forintos összköltségével azonos összegű kampány biztosítása révén”?
Szanyi Tibornak az is szúrta a szemét, amikor a kormány 3000 új határvadász felvételéről, illetve a helyzetre való tekintettel határvédelmi felszerelések közbeszerzési eljárás nélküli vásárlásáról döntött. „Tervezi-e a bizottság a döntés kivizsgálását, hogy az megfelel-e az uniós szabályoknak?” – kérdezte a szocialista politikus.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
