Ismerjük a történetet a társasház életét megkeserítő szipirtyóval? Aki a liftnél nekitámad szomszédjának, azt állítván, hogy az vödörszám önti a vizet a teraszára – mire a megszeppent lakó halkan azt feleli, hogy „de hiszen mi ön alatt lakunk”. Ám a vén bestiának erre is van válasza: azt majd a bíróság eldönti!
Ez a kis jelenet a pesti kabaréból való. Korántsem lesz azonban megmosolyogtató, ha az elmúlt napokban gyakran emlegetett új közigazgatási felsőbíróság sokak félelmét beigazolva a politikus „bestiák” kénye-kedve szerint valósul meg és működik majd. Lázár János kancelláriaminiszter is beszélt az igazságügyi tárca tervéről, az új ítélőszék felállításáról. Ez a meglévő közigazgatási bíróságok felett működve döntene sok egyéb mellett politikailag is érdekes, alkalmasint kínos ügyekben. Ilyenek lehetnek például a közérdekű adatokért indított perek, a választási iroda határozatai, az MNB (!), a Médiatanács vagy éppen a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerű működésével kapcsolatban felvetődő kérdések. A „bestiális” felvezetés ellenére ebben a pillanatban felelőtlenség volna részünkről máris verdiktet mondani a megálmodott új intézményről, ezt megteszi úgyis automatikusan az ellenzék egy része. Inkább a kockázatokra kell jó előre felhívni a figyelmet, és ebben nekünk, a sajtó képviselőinek nagy a felelősségünk.
Fideszes elfogultsággal nehezen vádolható nemzetközi szervezetek is elismerik, hogy a hazai bíróságok minden politikai túlterjeszkedés, a polip szoros ölelése ellenére alapvetően megőrizték függetlenségüket, képesek az országot vezető elit és oligarchátus érdekeivel ellentétes döntéseket hozni. Éppen emiatt is az aggodalom. (Tegyük hozzá, az ügyészségekről messze nem ilyen jó a nevezettek véleménye.)
A kormányzati úthenger pályáját látva, tapasztalatokkal felvértezve mondhatjuk, ha az új bíróságra – ahol a döntéshozatalban bírák mellett közigazgatási szakemberek is részt vesznek majd – a politika beteszi a lábát, abból jó nem sül ki. Konkrét esetekből levezethetően kijelenthető, hogy egy ily módon felálló testület mindent meg fog tenni például azért, hogy a milliárdos közpénzszórásra vonatkozó információk kiadását blokkolja. Eddig egyenként, ügyenként próbáltak kibúvót találni, hogy megtagadhassák a közérdekű adatok kiszolgáltatását, most intézményi szinten, „tömbösítve” lehet majd elkaszálni ezeket a kérelmeket. Maguk a politikusok pedig bármely még létező fórumon széttárhatják majd a karjukat, és azt mondhatják, hogy a szabad és független bíróság döntését ők bizony nem kérdőjelezhetik meg. Képzeljük ezalatt magunk elé ezeket a vezető politikusokat, ahogyan a cinizmus kiül az arcukra!
Az ügyben megszólalt jogi szakértők, például Fazekas Marianna vagy Lattmann Tamás is arra utalt, minden a bírósághoz kerülő döntéshozókon múlik majd, vagyis lényegében azon, hogy az adott ítészek mennyire lesznek a hatalom kiszolgálói. Márpedig az, hogy ne szigorú jogi keretek között és a lehető legnagyobb objektivitás mellett szülessenek ítéletek, hanem a „klasszikus” bíróságokon megszokottnál több múljon az adott ítéletalkotó lojalitásán, egyszerűen megengedhetetlen. Fontos tény, hogy a tervet maga a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal is bírálta, megfogalmazva aggodalmát a jogállam jövőjét illetően.
A szükséges törvénymódosításhoz először is kétharmados döntést kell hoznia az Országgyűlésnek; akár már a héten kiderülhet, sikerül-e megnyerni ehhez bárkit is az ellenzékből. Ha ez megtörténik, a Ház, a közös építmény a feje tetejére fordulhat, s a végén még kiderülhet, hogy a bestiának van igaza.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 29.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
