Berobbant a köztudatba a kolozsvári találmány

Mindenkivel előfordult legalább már egyszer, hogy nem sikerült kellőképpen ellátnia a szobájában ékeskedő dísznövényt: kevesebb vizet, fényt és törődést adott a vártnál, így a szobanövény lassan pusztulásnak indult. Ez a mindennapos felelőtlenség késztette Kovács Róbert-Jenőt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium 12. osztályos tanulóját arra, hogy belekezdjen legújabb projektjébe: okos virágcserepet talált fel, és az innovatív eljárásnak köszönhetően mára már fiatal kolozsvári feltalálóként emlegetik.

A feltalálókat a köztudatban ősz hajú, szakállas, elszállt figurákkal azonosítjuk, Róbert azonban csöppet sem nevezhető ilyennek: csillogó szemekkel fogadott és mesélt a találmányáról, valamint lazán beleegyezett abba is, hogy kipróbálhassuk az általa kigondolt és megvalósított eszközöket, így nem restelltük: a legkisebb kütyüt is megpiszkáltuk, és leteszteltük, működik-e a híres cserép, amely mostanra a legtöbb kolozsvári ember tudatába befészkelte magát. Határozottan állíthatjuk: a találmány működik, s mi több, legtöbb elvárásunkat felülmúlta úgy az elgondolása, mint maga a kivitelezése.

A feltalálók köztünk járnak Arra a kérdésünkre, hogy miként zajlott a munkafolyamat, Kovács Róbert-Jenő elmondta, egy innovációs verseny kapcsán vágott bele a projektbe. Akkor még csak egy absztraktot írt a nagy ötletről, a kidolgozást pedig az absztrakt jóváhagyása után kezdte el. A rövid leírást egy hosszabb kidolgozás és PPT- bemutató követte, amellyel a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDEK) második helyezést ért el. Áprilisra készült el az általunk megnézett és kipróbált okos cserép prototípusa, amelyet a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciáján (TUDOK) már be is mutathatott. Itt szerezte meg a tehetségútlevelét, amellyel magyarországi vonatkozásban egyetemi felvételt nyert, valamint emellé ösztöndíjat is, nem beszélve arról, hogy lehetőséget kapott belekapcsolódni kutatói munkafolyamatokba is. Szomorúságára azonban mindez nem érvényes Romániára nézve, a fiatal feltaláló pedig – bármilyen meglepő is manapság ezt hallani az ő korában lévőktől – az országban szeretne továbbtanulni és fejlődni.

A verseny egyetlen kritériuma az innovatív ötlet volt, így teret biztosítva a fantáziájának, megragadta a legpraktikusabb és legegyenesebb utat: olyan projektet indított el, amelynek alig vannak kiaknázott részei a piacon, ugyanis saját magát öntöző cserépről már lehetett hallani, magát teljes mértékben ellátó virágcserépről azonban még senkinek sem jutott eszébe tervet írni. Mint kiderült, nem ez volt az első találmánya: kis idővel ezelőtt már voltak más téren is kezdeményezései. Azt is elárulta, hogy kisiskolás kora óta repülőmodellezéssel köti le magát, ami azt bizonyítja, a barkácsolás és a feltalálás mindig is meghatározta az életét.

Hírdetés

Arról is nyíltan beszélt, hogy mentorainak köszönheti, hogy idáig eljutott, mert az iskolai anyag nem lett volna elegendő ahhoz, hogy elkezdhessen tervezni. Hozzátette, mindenből megkapta az alapokat, de sok utánajárást, plusz tanulást és kutakodást igényelt az okos virágcserép elkészítése. Ebben elsősorban az édesapja segítette, aki villamosmérnökként a teljes elektronikai rész összeszerelésében irányította. A biológiatanárnője az ásványi anyagokat illetően egyengette az útját, a kémia tanárnője pedig a kondenzált víz esetében szükséges szűrés és ásványi anyagokkal való dúsítás folyamatában patronálta.

Elmondása szerint, nem könnyű az iskolai kötelezettségeket összeegyeztetni a feltalálással járó tevékenységekkel, neki viszont abból a szempontból volt könnyebb ez a feladat, hogy mindig is a kíváncsi, tanulósabb kategóriába tartozott, így nem jelentett nehézséget számára a folyamatos tanulás, mert legtöbb idejét a tudomány világában tölti. Milyen az okos virágcserép? A fiatal feltaláló a teljes cserepet 3D-s nyomtatóval alkotta meg, így egy hétig folyamatosan nyomtatta a hozzá szükséges eszközöket, ugyanis a legkisebb darabokat is ő tervezte meg. Mivel nyomtatóval készült, a dizájn limitálva volt a színeket illetően. Az okos cserép rendszere három egységből épül fel: első egysége a cserép, a második a vezérlőegység, amely a szoba hőmérsékletét, a klímát, a fűtésberendezést és a fényberendezést is irányítja, a harmadik egység pedig a kapcsolatlétesítő wifi-router.

A cserép a kis dobozzal egy rádiófrekvenciás adóvevőn keresztül kommunikál, és egy ingyenes applikációval működik, amelyet bárhonnan be lehet szerezni, a QR-kóddal pedig máris lehet használni az applikációt a növény ellátásának beprogramozására. Emellett a virágcserép zenél, fény- és hangjelzéseket ad ki: rendelkezik pulzáló fénygenerátorral és hangfrekvencia generátorral is. Mindezt azért, mert Róbert igyekezett a növény fejlődésére kellőképpen odafigyelni, „a zene és a fény pedig minden élőlényre jó hatással van”. Nemcsak a gondolat, a kivitelezés is környezettudatos Bár abban biztos volt, hogy a találmányával növénykímélő és növényápoló rendszert dolgoz ki, nem hitte, hogy a gyártást is le tudja úgy vezetni, hogy az a legkevésbé szennyezze a környezetet.

A 3D-s nyomtatást követően azonban utánajárt a műanyag összetételének, és meglepődésére teljesen ECO anyagból készítette a cserepet, ugyanis politejsavból tevődik össze az anyag, ami annyit jelent, hogy lebomlik a természetben. Hogyan zajlik a szabadalmaztatása? A szabadalmaztatási folyamat vastag dossziét és türelmet követel: szükséges hozzá a leírás, a kivonat, igénypontok és műszaki rajzok. Ha valami nem felel meg a követelménynek, akkor hiánypótlást kell végezni. Ha rendben találják a paksamétát, akkor másfél évet várnak arra, hogy kiderülhessen, ténylegesen az volt az első bejelentés, vagy valaki más találmányával állt elő. Kovács Róbert-Jenő jelenleg várakozik, másfél év múlva már egyezséget köthet különböző cégekkel az okos virágcserép gyártását illetően. Így most szünetel a feltalálásokkal, és nagyobb hangsúlyt fektet az iskolai kötelezettségeire, ugyanis heteken belül érettségizik. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »