Május 15-én, vasárnap a szolnoki Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomban (Vártemplom) a keresztény nagykorúság szentségében részesítette az erre felkészült híveket Marton Zsolt váci megyéspüspök. A főpásztor ezt követően megáldotta a felújított Vártemplomot.
A bérmálandók nagy várakozással készültek az ünnepre. Május 14-én, szombaton – Gáspár István plébános vezetésével, a bérmaszülőkkel együtt – lelkinapon vettek részt.
A vasárnap délelőtt tartott ünnepi szentmisében Marton Zsolt püspök prédikációjában kitért a templomok építésének történeti kialakulására. Elmondta: a régi népek még sátorban ünnepeltek, a civilizáció fejlődésével azonban már templomokat építünk és avatunk, hogy Isten házában együtt ünnepelhessük az Eucharisztiát.
A szónok kiemelte a templom szerepét: mint találkozóhely a helyi közösségek életében és az Istennel való kapcsolatukban.
Szentbeszéde után a főpásztor a keresztény nagykorúság szentségében részesítette a Szentlélek befogadására felkészült hét bérmálkozót.
A bérmálkozók megkapták a Szentlélek ajándékát, hogy mélyebben meggyökereztesse őket az istengyermekségben, megerősítse hitüket Krisztusban, erősebb kötelékkel kösse őket az Egyházhoz, az Egyház küldetéséhez; támogassa őket abban, hogy a keresztény hitükről tanúságot tegyenek szóval és tettekkel.
*
A szolnok-vári hívek szeretettel várták Marton Zsolt püspök érkezését és áldását a felújított templomra. Együtt készültek az ünnepre, a bérmálkozók által felvett szentség elnyerésére, hogy hívő közösségük ezúton is gazdagodhasson kegyelmekben – mondta el a jeles események kapcsán Urbán-Papné-Szarvák Edit hitoktató.
*
A szolnoki Magyarok Nagyasszonya-templom, a műemlék jellegű klasszicista Vártemplom 1824-ben készült el. A lebontott egykori török mecset köveinek felhasználásával építette Homályossy Ferenc helyi kamarai ácsmester. Az egyenes szentélyzáródású templom főhomlokzata volutával díszített féloromfal, melyet timpanon és vázák ékesítenek. A homlokzat síkjában emelkedő torony 1919-ben, a román ágyúzás következtében ledőlt. 1922-ben megnövelt magassággal, módosított arányokkal építették ujjá. 1991-ben hozták helyre a torony tetején lévő keresztet.
1994-ben kezdődött az épület műemléki felújítása: a régi palatetőt hódfarkú cserépre cserélték; 2013 tavaszán megújult a templom toronysisakja, melyet vörösrézzel borítottak be; a műemléki védettséget élvező lépcsőt is restaurálta egy hajdúnánási asztalosműhely.
2014-ben fennállásának 190. évfordulóját már méltó körülmények között ünnepelhette a Vártemplom.
A most megvalósult építészeti beavatkozások kiterjedtek a homlokzat felújítására, a sekrestyeajtó cseréjére, a belső tér burkolatcseréjére, a falfelület javítására, festésére, valamint az épület körüli vízelvezetés megoldására, új kinti térburkolásra, akadálymentes átvezetés kialakítására a plébánia épülete felé és a szélfogó faportáljának felújítására, a belső nyílászárók javítására. Padfűtést építettek ki, felújították az elektromos hálózatot; a szellőzés biztosításával, farestaurátori munkálatokkal, kőrestaurátori munkával (homlokzati kővázák restaurálása, a főportál körüli keretezés restaurálása és a Nepomuki Szent János-szobor restaurálása) is gazdagodott az épület.
A templomfelújítással együtt a Magyarok Nagyasszonya-plébánia felújítása is megvalósult. A jelenlegi épület 1820 körül épült, melyet 1965-ben és 1978-ban renováltak. Jelenleg itt is homlokzati és tetőszerkezeti felújítás történt; átalakították a belső teret, a modern igényeknek megfelelő funkcionális egységeket alakítottak ki; burkolást, szigetelést végeztek. A plébánia körüli vízelvezetés és térburkolat is kielégíti az aktuális igényeket. A munkálatok során elektromos-gépészeti modernizálás is történt, a kert is megszépült.
Szöveg: Bölönyi Gabriella
Forrás: Váci Egyházmegye
Fotó: szolnoki Vártemplom közössége
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
