Nincsenek egyedül. A Bloomberg hírügynökség közlése szerint Olaszországban regionális zárlatokat készülnek bevezetni, de az érintett régiók tisztviselői egyelőre nem vállalták fel a lépést, mert félnek a közvélemény reakciójától. Olaszországban a kórházak telítettsége május óta nem volt ilyen magas.
Írországban és Portugáliában is további szigorításokat vezetnek be a fertőzés feltartóztatása végett. Egyelőre azonban még mindig nem olyan kemény intézkledésekről van szó, mint amelyeket tavasszal – és egyébként késve – vezettek be. Mindkét országban magas a szabályokat be nem tartók aránya.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerint a tagállamok túl korán örültek kezdeti sikereiknek, és nyáron túl gyorsan enyhítették a korlátozásokat. Az EB-elnök járványügyi tanácsadója, Peter Piot virológus szerint, ha a második hullám után is túl gyorsan és túl sokat lazítanak a kormányok, akkor harmadik hullám is lesz.
Nő a nyomás a brit kormányon is. Boris Johnson szigorúbb intézkedéseket akar bevezetni, mivel a fertőzöttek és a kórházi ápolásra szorulók száma meredeken emelkedik. Sok kutató azonban úgy véli, a brit kormány nem tesz eleget a fertőzés megállításáért, miközben a második hullám kritikus szakaszhoz érkezett. A teljes képhez hozzátartozik, hogy nemrég a brit kormány a kötelező karantén időtartamának csökkentését vette fontolóra, mert elképesztően kevés polgár tartotta be a kéthetes vesztegzárat. A lakosság fegyelme Nagy-Britanniában is komoly problémát okoz.
A korábban példaképként emlegetett Görögország érdemei is feledésbe merültek. A főleg turizmusból élő ország a második hullám előtt rengeteg nagyszabású társadalmi eseményt engedett megvalósulni, amelyekről később kiderült, hogy a vírus terjedésének elsőszámú gócpontjai voltak. A szakértők többek között ide sorolják a nyáron engedélyezett lagzikat és keresztelő utáni családi ünnepségeket is.
Belgiumban október 21-től felfüggesztették a tünetmentes személyek tesztelését, mert a laborok nem bírták a terhelést, és a kritikus csoportokkal foglalkozó gondozóknak és ápolóknak is öt napot kellett várniuk az eredményekre, ami tovább súlyosbította az egyébként is katasztrofális méreteket öltő személyzethiányt.
A holland miniszterelnök, Mark Rutte is hamut szórt a fejére, elismerte, hogy Hollandiában sem ment minden megfelelően az elmúlt hetekben, és kijelentette,
kormánya túlságosan nagy hangsúlyt fektetett az emberek saját felelősségére, és túl keveset a követelményekre és az intézkedésekre. Azt is mondta, hogy a miniszterek túl nagy bizalmatlanságot keltettek azzal, hogy a nyilvánosság előtt vitatták meg a kormányzati intézkedéseket.
Miközben idehaza a szlovák kormányt az antigéntesztek megbízhatóságának kétségbevonásával támadja az ellenzék, Brüsszel elkezdte a helyzet kezelésének egyik eszközeként bemutatni az antigénteszteket. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a héten azt írta hírlevelében, hogy az antigéntesztek
„gyorsabbá és könnyebbé teszik a vírus hordozói és a fertőző személyek nagyszámú azonosítását, különösen akkor, ha nem produkálnak tüneteket”.
Jelezte, hogy igyekeznek az egész EU-ra érvényes engedélyeztetési eljárást létrehozni, hogy minden országban elismertessék az antigéntesztek érvényességét.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
