Komoly ellentét rajzolódott ki az Európai Unió tagállamai között az új, 234 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alap (ECF) elosztási mechanizmusa kapcsán. Egy kiszivárgott belső dokumentum szerint a kevésbé tehetős tagállamok biztosítékokat követelnek, hogy gazdaságaik ne szoruljanak ki a támogatásokból.
A vita középpontjában az áll, hogy milyen elvek mentén osszák szét az EU 2 billió eurós hosszú távú költségvetésének egyik legfontosabb elemét. Míg Berlin és Párizs ragaszkodik a szigorúan „érdemalapú” elosztáshoz – ami a gyakorlatban az saját tőkeerős nagyvállalataiknak és iparuknak kedvezne –, addig a fejletlenebb régiók garanciákat szeretnének.
Lengyelország, Olaszország és legalább hét másik tagállam – köztük Románia, Bulgária és Görögország – azért küzd, hogy a források egy részét kötelezően a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a felzárkózó régiók kapják. Málta például 30 százalékos, míg Athén akár 50 százalékos kvótát különítene el a kkv-k számára, hogy ellensúlyozzák a gazdagabb gazdaságok fölényét.
A feszültséget fokozza, hogy a szegényebb tagállamoknak várhatóan már így is jelentős vágásokat kell elviselniük a mezőgazdasági és kohéziós támogatások terén. A német álláspont azonban kemény: Thomas Ossowski nagykövet kilátásba helyezte, hogy amennyiben megkérdőjelezik az ipari alap teljesítményelvűségét, a hagyományos felzárkóztatási támogatások további csökkentését kockáztatják.
Körkép.sk, Euractiv.com
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Ebrahim Noroozi, Pool
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
