„Létezik egy brüsszeli hatalmi központ, amely különböző területeken nyomást fejt ki a tagállamokra, anélkül, hogy a javaslataival a tagállamok vagy akár a közvélemény egyetértene. És ez így nincs jól. Ezért mondjuk azt, hogy újabb kompetenciákat nem akarunk átadni Brüsszelnek” – jelentette ki Berényi József, a Magyar Szövetség EP-választási listavezetője a Markíza televízó választási műsorában, ahol Richard Sulíkkal (SaS) és Jaroslav Naďgyal (Demokrati) vitázott az EU kettős mércéjéről, a vétójog fontosságáról és szankciók okozta károkról.
Berényi üdvözlölte a parlament határozatát, amelyben elítélték a Robert Fico (Smer) kormányfő által elkövetett merényletkísérletet. Kiemelte ugyanakkor, hogy az „önreflexió a politikusok és a sajtó esetében is nagyon fontos. Az EP-választások kapcsán pedig kijelentette, hogy
„A politikus kijelentéseit kell értékelni, nem pedig magát a politikus személyét. (…) Azt is óvatosan kellene kezelni, hogy mikor hívjuk ki az embereket az utcára tüntetni, milyen esetekben. Nincs értelme minden egyes törvénytervezetnél tiltakozásokat szervezni, még akkor sem, ha fontos törvényekről van szó. A politikai vitának a parlamentben van a helye, nem az utcákon vagy a tereken”
fogalmazott.
Jaroslav Naď, a Demokrati elnöke (keményvonalas atlantista) arról beszélt, hogy ő nem szavazta volna meg a kormányfő elleni merényletet elítélő parlamenti határozatot abban a verzióban, kijelentette ugyanis, szerinte abban a kormánypártok ráhárították a felelősséget az NGO-kra és a sajtóra, pedig a koalícióban vannak a leggyűlületkeltőbb reotrikát folytató politikusok.
Erre reagálva berényi emlékeztetett, hogy
„A kormánykoalíció politikusát lőtték le a merénylet során, és nem az ellenzékét, ezért az ellenzéknek kell jelentősebb gesztust tennie”
mondta.
Ukrajnát az EU-ba?
Lényegében egyedül Berényi József beszélt a műsorban arról, hogy Ukrajna felvétele az EU-ba súlyos következményekkel járhat, és hogy erre az esetre még maga az EU sincs felkészülve. Megjegyezzük, hogy ezzel már a nyugati sajtó is sokat foglalkozott, ennek ellenére Berényi csak bírálatot kapott vitapartnereitől.
„Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése minden bizonnyal politikai gesztus, de a belépése az EU-ba irreális, Ukrajnával ez nem lehetséges, de mindennek tetejébe előbb meg kellene reformálni az EU működését is. Meggyőződésem, hogy az EU jelenleg nem készült fel arra, hogy felvegye soraiba Ukrajnát. És hogy igazságosak legyünk, előrelépésre lenne szükség a Nyugat-Balkán országainak felvételével is. Nem mondhatjuk neki azt, hogy újabb évtizedeket várjanak. Az uniós tagfelvétel feltétele nem az, hogy kinek van nagyobb konfliktusa Oroszországgal”
fogalmazott.
Később hozzátette, hogy az EU-nak elsősorban az agrárágazat tekintetében kell felkészülnie, hiszen, ha Ukrajna csatlakozna, akkor az uniós források csaknem egésze Ukrajnához kerülne.
Berényi kiemelte, hogy az oroszellenes uniós szankciókról bebizonyosodott, hogy nem működnek, és további szankciók bevezetését nem támogatná EP-képviselőként.
Vétójog – vesszen vagy maradjon?
„Létezik egy brüsszeli hatalmi központ, amely különböző területeken nyomást fejt ki a tagállamokra, anélkül, hogy a javaslataival a tagállamok vagy akár a közvélemény egyetértene. És ez így nincs jól. Ezért mondjuk azt, hogy újabb kompetenciákat nem akarunk átadni Brüsszelnek”
mondta a vétójog kérdése kapcsán. A vétójog védelmét illetően egyébként Richard Sulík, az SaS listavezetője is egyetértett vele, aki mióta nem az SaS elnöke, ismét kritikusabb kijelentéseket mer tenni az EU-ról.
A Magyar Szövetség jelöltje azzal folytatta:
„Vannak területek, például költségvetési politika, adópolitika, szociális politika, oktatásügy, ahol egyáltalán nincs arra szükségünk, hogy Brüsszel újabb hatásköröket kapjon”
Kettős mérce az EU-ban
Arra a kérdésre, hogy az EU alkalmaz-e kettős mércét a tagállamokkal szemben, Berényi egyértelmű igennel felelt, és jelezte, hogy nem csak Magyarország jelenlegi, de Lengyelország korábbi kormány kárára is voltak erre példák.
„Létezik kettős mérce az Európai Bizottság eszköztárában. Itt van mindjárt egy friss példa, Spanyolország, ahol egy baloldali kormányfő kormányoz, aki elvesztette a választásokat, mert a Spanyol Néppárt győzött. A baloldal annak köszönhetően maradhatott hatalmon, hogy a katalán szeparatisták, akiket a bíróság elítélt, melléjük álltak, és közben a parlament elfogadott egy törvényt, ami amnesztiát ad nekik. Ez pedig közvetlen beavatkozás a joghatóságba, ennek ellenére az Európai Bizottság egy árva szót sem szólt, ahogy az Európai Parlament sem. Ha itt történt volna, vagy Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, akkor a Bizottság és az EP biztosan kifogást emelt volna, mennyi elítélő határozatot fogalmaztak volna meg”
mondta.
Emlékeztetett arra is, hogy a Minority Safe Pack kezdeményezését a Bizottság egyszerűen lesöpörte az asztalról.
Azt is kiemelte, hogy az EP-nek is lehet igaza a bírálatok során, de ez nem jelentheti azt, hogy szorgalmazhatja egy tagállam uniós forrásainak leállítását.
A szlovák Speciális Ügyészség megszüntetése kapcsán pedig emlékeztetett, hogy sem a Bizottságnak sem az EP-nek nincs mandátuma és hatásköre arra, hogy ebben a kérdésben lépéseket tegyen a szlovák állam ellen.
„Az Európai Bizottság számtalanszor lépett fel úgy a tagállamokkal szemben, mintha valamiféle feljebbvaló hatóság lenne, és ez nekem egyáltalán nem tetszik. (…) Az Európai Parlament is olyan határozatokat fogad el az utóbbi időben, olyan kérdésekben születnek, amelyekben nincs is hatásköre, vagy amelyek nem tényeken alapulnak, hanem ezek amolyan panaszlevelek a progresszív-liberális világból, amelyekkel aztán a tagállamok kormányzatait támadják”
hangsúlyozta.
Beneš-dekrétumok
Berényi elmondta, hogy a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok esetében „csak és kizárólag” azt akarják elérni, hogy ne lehessen a második világháború után indított földelkobzási folyamatokra hivatkozva ma elvenni valakinek a tulajdonát. Felhívta a figyelmet, hogy már 11 bizonyított eset van. Nem meglepő módon Richard Sulík és Jaroslav Naď is ellenezte ennek a kérdésnek a megnyitását, mert szerintük „azzal kinyílna Pandora-szelencéje”.
Berényi azt is elmondta, hogy Szlovákia nem volt képes a mai napig politikai gesztust tenni a magyar közösség irányába a második világháború utáni jogfosztások kapcsán, pedig a németek és a zsidók esetében már megtették.
Egy, a „queer-nemű személyek” (jelentsen ez bármit) jogaival kapcsolatos hallgatói kérdésre reagálva elmondta, hogy a mostani EP-választások legfontosabb kérdése nem az ilyen személyek jogállása, hanem a mezőgazdaság, a migráció, a háború, a green deal a legfontosabb kihívások.
Hangsúlyozta, hogy fontos a tolerancia, de az LMBTQ+ személyek életvitelének propagálását nem támogatja.
A teljes adást alább hallgathatja meg:
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
