Szeptember 15-én, hétfőn este, az Ars Sacra Fesztivál keretében nagy érdeklődés mellett mutatták be Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban Tihanics Norbert Fény a sötétségben – Teréz anya öröksége című dokumentumfilmjét, amely Kalkuttai Szent Teréz, a Szeretet Misszionáriusai alapító szerzetesnővérének életét és munkásságának ma is élő hatását mutatja be.
A vetítésen és az azt követő beszélgetésen részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita is. A Görögkatolikus Metropólia jelentős anyagi segítséget nyújtott ahhoz, hogy a film létrejöhessen.
A megjelenteket Kalocsai Andrea műsorvezető, színésznő, az este moderátora Teréz anya Az élet himnusza című versével köszöntötte:
Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan!
Az élet szép – csodáld meg!
Az élet boldogság – ízleld!
Az élet álom – tedd valósággá!
Az élet kihívás – fogadd el!
Az élet kötelesség – teljesítsd!
Az élet játék – játszd!
Az élet vagyon – használd fel!
Az élet szeretet – add át magad!
Az élet titok – fejtsd meg!
Az élet ígéret – teljesítsd!
Az élet szomorúság – győzd le!
Az élet dal – énekeld!
Az élet küzdelem – harcold meg!
Az élet kaland – vállald!
Az élet jutalom – érdemeld ki!
Az élet élet – éljed!
A bevezető után vetítették le az 54 perces dokumentumfilmet, amelyben a kolkatai Haldoklók és Nincstelenek Házában, kórházakban, leprások otthonában, iskolákban készített felvételek mellett interjúk is elhangzanak: megszólal Thomas D’Souza kolkatai érsek; Bangha Imre indológus, az Oxfordi Egyetem tanára; önkéntesek, kortársak és a Szeretet Misszionáriusai rend nővérei.
Az indiai helyszínek és interjúalanyok között megjelenik egy dán család már-már bergmanian drámai, végül mégis reményt hordozó története: a gyermektelen, de gyermekre vágyó házaspár az 1970-es években két, szüleik által elhagyott indiai kislányt fogadott örökbe Teréz anya segítségével.
A filmben megszólalók kiemelik: Teréz anya egyik legnagyobb erénye az volt, hogy alázatos tudott maradni. „Csak egy toll vagyok Isten kezében. De ő az, aki ír vele” – mondta.
A Szeretet Misszionáriusainak minden kápolnájában és otthonában megtalálható feszület fölé ezt a kifejezést írják, mely a spirituális szeretetre és az elfogadásra felszólító szimbolikus krisztusi segélykérés megnyilvánulása. Sőt a Szeretet Misszionáriusai számára emlékeztetőként is szolgál a rend általános céljáról, vagyis hogy
Hogy jobban megértsék a „szeresd és szolgáld a szegények fájdalmas álarca alatt rejtőző Krisztust” különleges hívást, a Szeretet Misszionáriusai készek a szenvedést, a lemondást és a halált is vállalni. Teréz anya minden emberi lényt úgy szolgált, hogy méltóságot és tiszteletet biztosított számukra, és az élet által legyőzöttekkel Isten gyengédségét éreztette. Mindent megtett a társadalom fősodrából kirekesztett emberekért – az utcán haldoklókért, hajléktalanokért, leprásokért, fogyatékkal élő gyermekekért –, mindazokért, akiket a világ elfeledett. Kórházakat, iskolákat létesített.
A könyörület, a szeretet és a megbocsátás vezette minden cselekedetét. Vallotta: a magány és a feleslegesség érzése a legszörnyűbb formája a szegénységnek. Ha szembe merünk nézni önmagunk nyomorúságával, akkor soha többé nem lepődünk meg mások szenvedésén.
Teréz anya számára, „lelke egész szolgálatának” kiemelten fontos volt az imádság. Hirdette: az ima kapcsolat Istennel, ami abban mutatkozik meg, hogy időt töltünk Isten színe előtt. Hallgatjuk őt, beszélünk hozzá. „Ima nélkül semmi sem történik. Jézus így szólt: nélkülem semmit nem tehetsz. Ez ad nekünk egyfajta tanácsot: mindig tehetünk valamit nehéz, kihívásoktól, problémáktól, csalódásoktól, kudarcoktól terhes időkben. Vissza kell térnünk Istenhez, Hozzá kell fordulnunk.”
Szolgálatát soha nem tekintette áldozatnak. Egyszer azt mondta: „Én és a nővérek mindenkinek gondját tudjuk viselni. Számunkra ők maguk Jézus Krisztus. Az elhagyatott Jézus az, akit gondozunk, és csakis hittel és imával tudjuk gondjukat viselni.” A Szeretet Misszionáriusainak hivatása, hogy befogadják házaikba az útszélen haldoklókat, szeressék őket, és segítsenek nekik mosollyal az arcukon, békességben meghalni – fogalmazott egy nővér.
A filmben Thomas D’Souza érsek felidézi Teréz anya utolsó perceit: elgyengülve feküdt az ágyon, a falon látható képen a haldokló Krisztus a kereszten, fején töviskoszorú, a vére folyik le az arcán. Teréz anya a fejét felé fordítva fohászkodott: „Nem tettem már eleget? Nem tűrtem már elég fájdalmat érted? Te mondtad, hogy lépjek ki Kalkutta utcáira. Egész életemet fájdalomban dolgoztam végig. Nem elég ez neked? Miért nem engedsz már el? A sötétségben voltam oly sok éven át. Kérlek, vigyél magaddal, engedj elmennem.”
A főpásztor szerint ekkor isteni csoda történt: abban az épületben időtlen idők óta nem volt áramkimaradás. Teréz anya lélegeztetőgépre volt kapcsolva, orvosokkal körülvéve. És évek óta először az áram megszűnt két percre. Az életfenntartó rendszer lekapcsolt, és Teréz anya meghalt.
A kolkatai érsek leszögezte: Teréz anya óriási munkát végzett az emberiségért, illetve mindazokért, akiket kirekesztettek a társadalom fősodrából. Ő és a nővérei magukhoz vették azokat, akikről a társadalom nem gondoskodott volna egyébként. Teréz anya mindent annak a fényében tett, ami a meggyőződése volt. Mindenkiben Jézust látta, és a tőle telhető legtöbbet tette értük. Ezért tudta oly sok ember szívét és elméjét megérinteni, különösen a legszegényebbekét. Ezért segítették őt olyan sokan. Egész élete csoda volt.
Vallotta: a könyörület otthon kezdődik. „A te Kalkuttád az otthonodban, a családodban van. A szeretet, könyörület, megbocsátás otthon gyökerezik. Isten természete a szeretet. Ezért gyökeret ver a család minden tagjának szívében. Ti ebben a szeretetben vagytok összekötve, és ez a szeretet túlcsordul majd. Így meglátjátok majd a körülöttetek lévők szükségét.”
A filmvetítés után Kalocsai Andrea beszélgetett Kocsis Fülöp érsek-metropolitával és Tihanics Norberttel, a film rendezőjével. A főpásztor idézett a filmből: Teréz anya élete valóban csoda volt. Fantasztikus személyiség volt, de az ő zsenialitása, egészen különlegesen karizmatikus egyénisége porba hullott volna, ha az a rengeteg ember nem segít neki. Az ő kivételessége nemcsak abban mutatkozott meg, hogy hatalmas szeretet élt benne, hanem abban is, hogy rengeteg embert be tudott vonni ebbe a szeretetműbe.
Nagyon sok jó szándékú, nem keresztény ember, indiaiak és külföldiek, pénzemberek is mellé álltak. Teréz anya rendkívüliségének ez is része. Hogyan lehetséges, hogy megnyitja a haldoklók házát, utána iskolákat, kórházakat hoz létre, az indiai körülmények között? Ez nem magyarázható mással, mint Isten szándékával, aki a legkisebből is a legnagyobbat tudja véghez vinni. Teréz anya példája bennünket is lelkesíthet: ha kis dolgokat teszünk hittel és szeretettel, akkor ezek a csodák velünk és körülöttünk is megtörténhetnek.
A görögkatolikus gimnáziumban érettségizett Tihanics Norbert elmondta: 2023 óta forgat őslakosok között, javarészt Latin-Amerikában. Kapcsolatba került misszionáriusokkal is, akik közül sokakat Teréz anya és a Szeretet Misszionáriusainak nővérei inspiráltak arra, hogy segítsék az őslakos közösségeket. Így vetődött fel benne az ötlet, hogy filmet forgasson Teréz anyáról.
Megismerkedett Kovács Tiborral, aki baráti kapcsolatban állt az idén februárban elhunyt Navin Chawlával, aki 1975 óta családjával együtt követője és lelki gyermeke volt Teréz anyának – és az egyetlen, aki a szent engedélyével és tudtával írt róla könyvet.
A kalkuttai Haldoklók és Nincstelenek Háza, valamint a leprások otthona Teréz anya örökségének alapvető helyszínei, ahol ma is szerzetesnővérek ápolják a legelesettebbeket. Ezekre a színhelyekre évtizedek óta egyetlen forgatócsoportnak sem nyílt lehetősége a belépésre.
A Teréz anya által alapított Szeretet Misszionáriusainak kolkatai anyaháza rossz tapasztalatai miatt (az angliai Sky csatorna egy Kalkuttai Szent Teréz életművéről készített dokumentumfilmben azt sugalmazta, hogy a rendalapító bűnös, pénzéhes személy volt – a szerk.) alapvetően elzárkózik a dokumentumfilmesektől, azonban Kocsis Fülöp érsek-metropolita kérésére ezúttal kivételt tettek. A főpásztor ugyanis a Hajdúdorogi Főegyházmegye anyagi támogatása mellett írásban is a kolkatai nővérek figyelmébe ajánlotta Tihanics Norbertet és a készítendő filmet, aminek köszönhetően Navin Chawla végül áldását adta a munkára.
A görögkatolikus főpásztor és a film alkotója így korábban személyesen is találkozott Navin Chawlával, amikor hazánkba látogatott 2024 szeptemberében, az életrajz Kairosz Kiadó gondozásában megjelent magyar nyelvű kiadásának bemutatójára. A dokumentumfilm forgatókönyvét hosszasan tanulmányozták. Ez a főpásztori ajánlás és mert Tihanics Norbert és a szent egykori segítője között is bizalmas viszony alakult ki – miután meggyőződött róla, hogy a rendezőt a jó szándék vezérli –, végül arra vezetett, hogy a négyfős forgatócsoport felvételeket készíthetett az említett helyszíneken.
Kocsis Fülöp úgy véli: a dokumentumfilm át tudja adni a nézőknek a Teréz anyára és nővéreire jellemző egyszerűséget és mélységet, azt a határtalan szeretetet, amellyel szolgálatukat végzik.
Tihanics Norbert alkotása abban segít bennünket, hogy mi is folyamatosan gyarapodjunk a mindennapi cselekedetekben megmutatkozó szeretetben.
Fény a sötétségben – Teréz anya öröksége
(magyar dokumentumfilm, 54 perc, 2025)
Rendezte: Tihanics Norbert
Írta: Tihanics Norbert és Yesica Natalia Chappe
Fotó: Lambert Attila
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
