Békés embernek ismerték, ötvenhét szúrással gyilkolt

Békés embernek ismerték, ötvenhét szúrással gyilkolt

Patológiás részegség miatt kapott a szokásosnál jóval enyhébb büntetést az a férfi, aki tavaly márciusban a Bosnyák téren ötvenhét késszúrással megölt egy számára ismeretlen, a buszmegállóban várakozó férfit. Az alkohol az emberek kis hányadánál tudatborulást okozhat, ilyenkor az illető nem, vagy csak korlátozott mértékben beszámítható. A hazai bíróságokon eddig nem sok példa akadt arra, hogy patológiás részegség miatt enyhítették valakinek a büntetését.

G. Zsoltot a hozzátartozói és a barátai nyugodt, békés, csendes embernek ismerték, a harminchárom éves biztonsági őrnek a rendőrséggel korábban nem volt dolga. G. Zsolt tavaly március 13-án szabadnapos volt, délután a barátaival bográcsozott, az estét pedig a kedvenc sörözőjükben töltötték. Arra, hogy pontosan mit és mennyit ivott, G. Zsolt, a későbbiekben nem igen emlékezett, ám a barátai elmondták, hogy a férfi éjjel kettőre annyira részeg volt, hogy nem tudott megállni a lábán. A toxikológiai szakvélemény is megerősítette, hogy a férfi súlyosan ittas volt. A söröző tulajdonosa felajánlotta Zsoltnak, hogy hazaviszi. Ám a biztonsági őr ragaszkodott hozzá, hogy a Bosnyák téren kiszáll. Itt, a hetes busz megállójában ült a közterület fenntartóknál dolgozó, ötven éves Zoltán, táskájában némi élelmiszerrel, és egy pillangókéssel. G. Zsolt – a mozgó térfigyelő kamerák felvételei alapján – lökdösni kezdte Zoltánt, aztán dulakodás közben keresztül estek a buszmegálló üvegén. A földre került férfit G. Zsolt tizenhárom percen keresztül lassú gépies mozdulatokkal szurkálta saját pillangókésével. Az ámokfutásnak a megállóba beguruló éjszakai járat egyik utasa vetett véget. A buszról leugró férfi fejbe rúgta a kaszaboló biztonsági őrt, és a kezéből kicsavarta a kést. A szemtanú szerint G. Zsolt üveges tekintettel meredt maga elé és semmit nem fogott fel abból, ami körülötte történt, a kiérkező rendőrök pedig azt mondták, igazoltatás és bilincselés közben a férfi többször is elaludt. Az ötvenéves Zoltánon a mentők már nem tudtak segíteni, a helyszínen életét vesztette. G. Zsolt másnap szinte semmire nem emlékezett abból, hogy az előző éjszaka mi történt.

A bíróságon különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolták meg a biztonsági őrt. A védőügyvédjében merült fel először annak a lehetősége, hogy az egyébként csendes, nyugodt védence a patológiás részegség okozta tudatborulás következtében vált dühöngő őrültté. A patológiás részegség okát még nem fejtette meg a tudomány. Az azonban tény, hogy olykor kis mennyiségű alkohol is kiválthatja, máskor bizonyos típusú italfajták idézik elő a kóros állapotot. Általánosan jellemző, hogy az aktuális testi és a pszichés állapot is befolyásolja a tünetegyüttes létrejöttét. A patológiás részegség gyakran jár érzékcsalódásokkal, hallucinációkkal, indulatkitörésekkel, valamint úgynevezett énidegen cselekedetekkel, azaz amikor az illető olyat tesz, ami egyébként abszolút nem vall rá.

Jellemző az agresszivitás, amelyet sokszor teljesen ártalmatlan események váltanak ki. (G. Zsolt esetében talán a pillangókés látványa.) Az állapotot mély alvás követi, arra, hogy mi történt vele, a beteg később egyáltalán nem, vagy – úgynevezett abortív patológiás részegség esetében, amikor a tüneteknek csak egy része áll fenn – csak részben emlékszik. A patológiás részegségben szenvedőket pszichiátrián kezelik, ám a betegség legfőbb „gyógymódja” az alkoholfogyasztás elkerülése. Az alkohol kiváltotta kóros tudatborulás állapotában az egyén nem beszámítható, vagyis az így elkövetett bűncselekményekért nem lehet felelősségre vonni. Kivéve, ha valaki tudatában van a betegségének, és ennek ellenére is iszik.

A patológiás részegség tényét nagyon nehéz bizonyítani, G. Zsoltot három igazságügyi szakértő is megvizsgálta. Egyikük szerint a férfi beszámítható volt a gyilkosság idején, a másik két szakember azonban az ügyvédnő feltételezését, a kóros részegséget támasztotta alá. Sőt, az is kiderült, hogy a meggyilkolt férfi is erősen ittas volt.

A bíróság végül felemás ítéletet hozott. Elfogadták és enyhítő körülményként értékelték, hogy G. Zsolt kóros elmeállapotba került az alkoholtól, de megbüntették azért, mert nagyon sokat ivott. Büntetését a törvényi minimum alá engedték, kilenc év fegyházat kapott, pedig jóval többet is mérhettek volna rá. A pszichológusok szerint Zsoltnak a személyisége is hozzájárult a történtekhez, ugyanis szorongó alkat, aki elfojtja a dühét, agresszióját kontroll alatt tartja. Az alkohol hatására azonban robbanásszerűen törtek elő belőle az indulatok.

 Az alkohol sokakat agresszívvé tesz (képünk illusztráció) 123RF  

A hazai bűnügyek történetében nem ez volt az első eset, amikor a vádlott patológiás részegségre hivatkozva kérte a felmentését. Négy évvel ezelőtt Győrben tárgyalták annak az osztrák férfinak az esetét, akit egy korsó citromos sör és néhány korty vodka változtatott dühöngő őrültté. Karl Sch. egy nappal azután, hogy megkérte barátnője kezét, fertőhomoki házukban késsel összeszurkálta és egy nyeles edénnyel fejbe verte szerelmét, majd az életveszélyesen megsebesített nővel mit sem törődve tenni-venni kezdett a lakásban. A szomszédok hallották meg a kiáltozást, ők értesítették a mentőket is. Karl Sch. esetében több elmeszakértő egybehangzóan állította, hogy a vádlott patológiás részegség állapotában követte el véres tettét. Bár, a bíró hangsúlyozta, hogy korábban csak a tankönyvekben olvasott ehhez hasonló esetekről, az osztrák férfit végül a büntethetőség kizárása miatt felmentették.

Bár nem az alkohol okozza a kóros tudatállapotot, a patológiás részegségben szenvedőkhöz hasonlóan azokat a bűnelkövetőket sem lehet felelősségre vonni, akik alvajárás közben követnek el bűncselekményt. A kanadai Kenneth Parks például 14 mérföldet vezetett, megölte anyósát és apósát, majd hazafurikázott, úgy hogy közben valójában aludt. Őt felmentették, szemben azzal a phoenix-i kétgyermekes családapával, aki alvajáróként 44-szer beleszúrta a kését a feleségébe, majd a kerti medencébe fojtotta. Magyarországon 2009-ben történt hasonló eset, akkor a Somogy Megyei Bíróság hozott felmentő ítéletet annak a huszonhat éves férfinak az esetében, aki álmában összeszurkálta a sógorát.

Nincs könnyű dolga a bíráknak, amikor arról kell dönteniük, hogy az ítélet meghozatalánál figyelembe veszik-e a kóros elmeállapotot. Nem egy esetben fordult már elő, hogy valaki korlátozott beszámíthatóságra hivatkozva próbálta megúszni az ítéletet. Pintér Zoltán, a Buda-Cash-per egyik vádlottja például azt állította, hogy hét éven keresztül részegen járt dolgozni, ezért nem is tudott utasítást adni a vádiratban szereplő kétes ügyletekre. Tasnádi Péter is kóros elmeállapotára hivatkozva kért enyhébb büntetést az ellene önbíráskodásért, súlyos testi sértésért és más bűncselekményekért folyó perben. Ami pedig G. Zsoltot illeti, ügyvédjével fellebbeztek, az újabb bírósági döntésig házi őrizetben van és pszichiáterhez jár.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »