A Székely himnusz Magyar Értéktárba való felvételéről döntött a Hungarikum Bizottság, így hatra növekedett az erdélyi kiemelt nemzeti értékek száma – tudatta az RMDSZ. A nagybányai művésztelep, az aradi Szabadság-szobor, Kós Károly életműve, Torockó épített öröksége és a Vallásszabadság törvénye mellett vált a Székely himnusz is a Magyar Értéktár részévé.
„A Székely himnusz mindennapjaink szerves része, gyakran nem is tudatosítjuk magunkban az értékét. Ezért is örvendek annak, hogy a munkánk eredményeként bekerült a Magyar Értéktárba, hisz ezzel arra késztet bennünket, hogy egy percre megálljunk, és elmondjuk magunknak és másoknak is: gazdagok vagyunk mi, erdélyi magyarok, mert van egy magyar himnuszunk és egy székely himnuszunk. A kettő békésen megfér egymás mellett, mindkettő a szívünkhöz szól, az egymásba fonódó identitásainkat írja le. A közelgő népszámlálás kapcsán különösen fontos, hogy megértsük: erdélyi magyarok vagyunk mindannyian, sokféle regionális identitásunk – így a székely is – csak erősebbé tesz bennünket közösségként. Remélem, hogy mihamarabb Hungarikummá is válik!” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
„Napjainkban a világi és vallási ünnepek, a magyarság és a székelység történetének egyes eseményeire szervezett megemlékezés gyakori eleme Kölcsey Himnusza és a Szózat mellett a Székely himnusz. A Székely himnusz – a címer és a zászló mellett – ma már megkerülhetetlen jelképe a regionális önazonosságunknak. Keletkezése és utóélete is legendás, túlélt rezsimeket, divatokat, és egyre megerősödve tört fel a székely nép élni akarásának jelképeként. Kiemelt nemzeti értékünk, ott a helye akár a Hungarikumok között is” – fogalmazott a javaslatot benyújtó Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Idén tavasszal egyébként Háromszéken tudományos ülésszakot szerveznek, hogy a Székely himnusz keletkezéstörténetét és folklorizációs folyamatát szakemberek segítségével tárják fel – áll az RMDSZ közleményében.
Hamarosan hungarikummá válhat
Hegedüs Csilla ismertette: a Magyar Értéktárba bekerült erdélyi értékek következő lépésként Hungarikummá válhatnak – mindehhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. Ezeket a lépéseket pedig az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság hamarosan meg is fogja tenni.
A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a hungarikumgyűjtemény ezúttal a Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzéssel bővült. A székely himnusz mellett pedig a Magyar Értéktárba bekerült a Füvészkert ELTE, a szabolcsi almatermesztés hagyománya és a hetési férfi és női viselet. Mindezekkel együtt immár 83 hungarikum, 142 kiemelkedő nemzeti érték, ezeregyszáznál is több települési és tájegységi értéktár, mintegy 10 ezer települési érték, 19 megyei értéktár és csaknem 2 ezer megyei érték szerepel a nyilvántartásokban.
Hungarikum kiállítóház
A bizottság ülését követően, a Hungarikum kiállítóház megnyitóján Nagy István, a budapesti kormány agrárminisztere azt mondta: a magyar géniuszok és az általuk alkotott csúcsteljesítmények előtti tiszteletadás hozzájárulhat a hagyományait számon tartó, egységes nemzeti tudattal rendelkező generációk neveléséhez, ugyanis minden egyes hungarikum híd az emberek között. Nagy István hangsúlyozta: a Lakitelek Népfőiskolán most megnyílt Hungarikum kiállítóházban olyan magyar kémikusokkal, fizikusokkal, űrkutatókkal, feltalálókkal találkozhatnak az idelátogatók, akik tevékenységük révén hozzájárulhattak ahhoz is, hogy a világ tudományos életében válogatás nélkül becsülik meg az eredeti gondolkodókat és alkotókat. Mindannyian olyan kiemelkedő kutatói értéket teremtettek, amelyek jelentést hordoznak. Nemcsak nagyot alkottak, de halhatatlant is. Az agrárminiszter szerint „minden hungarikum és minden magyar géniusz alkotása képes arra, hogy a nemzeti összetartozás jelképévé váljon. És egy nép egységes maradhat akkor is, ha tagjai az országhatárokon kívül kerülnek. Egységes maradhat a közös szellemi örökségében” – fogalmazott.
A Hungarikum kiállítóház épületei. Fotók: MTI
V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a Hungarikum kiállítóház planetáriumának megnyitóján kiemelte: újabb termekkel, újabb felfedezésekre váró, inspiráló területekkel bővült a lakiteleki Hungarikum Liget. „Itt jelen van minden, ami magyar” – tette hozzá. A miniszteri biztos szerint technikailag a legnagyobb kihívást a planetárium kialakítása jelentette. Az űrkutatás az emberiségnek is az egyik legnagyobb kihívást jelentő kutatási területe: „a felettünk és körülöttünk is elnyúló végtelen megismerése, a csillagok, a bolygók, a rejtélyes feketeség és ami azon túl van, ez a jövő, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni” – fogalmazott.
Géniuszok terme a Hugarikum kiállítóházban
Paládi-Kovács Attila Széchenyi-díjas magyar etnográfus, az MTA rendes tagja a Géniuszok útja kiállítótér megnyitóján hangsúlyozta: „a magyar tudománynak nincs múzeuma, de van közel kétszáz éves akadémiája, tudóstársasága és legkiválóbb képviselőinek a fejünkben élő panteonja”. A magyar géniuszok most megnyíló kiállítóhelyén 21 magyar tudós életútja jelenik meg, a feltalálók és találmányaik, a természettudományok, a műszaki tudományok zseniális művelői kapnak itt helyet.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója – megemlékezve a magyar kultúra napján a Himnusz születéséről – elmondta: a lakiteleki Hungarikum Liget lényege, hogy az idelátogatók „belülről éljék meg a Himnuszt”, a magyar nemzet jelképét.
Hungariukomok csarnoka Lakiteleken
A Hungarikumok kiállítóháza, amelyben nagyon sokak munkája ötvöződik, a magyar értékeket mutatja be, ahol a fiatalok élményeken keresztül ismerhetik meg a hungarikumokat, a magyar géniuszok, tudósok munkásságát, és ehhez kapcsolódik a planetárium is. A Hungarikum kiállítóházat Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Bagi Ferenc lakiteleki római katolikus plébános és Kókai Géza lakiteleki református lelkipásztor szentelte és áldotta meg. (MTI/Közlemény)
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
