Több ezer emberrel szállt ki a hétvégén a rendőrség Kölnben. A rajnai városban tartotta ugyanis a kongresszusát a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt, ami ellen helyi antifasiszta és katolikus szervezetek tízezernyi embert szólítottak az utcákra. De nem csak az utcákon volt dühös a hangulat, hanem az AfD kongresszusán is. Frauke Petry pártelnök képtelen volt a küldöttekkel elfogadtatni egy nyilatkozatot, amely elítélte volna a párton belüli szélsőjobboldali folyamatokat. Petry már a hétvégi kongresszus előtt visszavonulót fújt. Bejelentette, hogy hiába ő a párt elnöke, a szeptemberi parlamenti választásokon nem kívánja az AfD listáját vezetni.
Frauke Petry 2015 nyarán került az AfD élére: az addigi elnökkel, a konzervatív professzor Bernd Luckével szemben Petryt éppen azon szélsőjobboldali körök emelték pajzsra, amelyeknek ma már ő sem elég radikális. Egy teljes szélsőjobboldali fordulat azonban a párt érdekei ellen hatna. A kölni liberális Német Gazdasági Intézet (DIW) márciusi felmérése szerint az AfD szavazóinak többsége a német átlagnál gazdagabb és tanultabb. Az AfD polgári híveit a párt szélsőséges megnyilatkozásai azonban elriaszthatják.
Számosan közülük, mégha elégedetlenek is Angela Merkellel, vissza is mentek a kereszténydemokratákhoz (CDU). Az AfD népszerűsége év eleje óta stabilan tíz százalék alá zuhant, ezzel párhuzamosan pedig a CDU/CSU visszavette az elsőségét. A tegnapi Bild am Sonntag szerint Angela Merkel pártjára harminchat százalék szavazna, míg a szociáldemokratákra (SPD) csak harmincegy.
Az AfD ezért a hétvégi kongresszusán végül behúzta a vészféket, és a szélsőjobboldaliság helyett egyértelműen neoliberális irányba nyitott. A konzervatív Alexander Gauland mellett a párt a neoliberális Alice Weidel leszbikus üzletasszonyt választotta listavezetőjévé. Weidel jelölése egyértelmű üzenet: az AfD a piacpárti fundamentalizmus mellett kötelezte el magát. A párt az Európai Uniót is azért támadja, mert az korlátozná a versenyt. A bevándorlás mellett így a jóléti állam kerül az AfD őszi választási kampányának célkeresztjébe. A párt korábban szerette önmagát a „kisemberek” védelmezőjeként megjeleníteni: ez azonban sem a párt tényleges szavazóinak élethelyzetével, sem a párt programjával nem állt összhangban.
A baloldalnak ez jelentős esély lehet, hogy visszaszerezze ugyanennek a rétegeknek a szimpátiáját. A szociáldemokraták (SPD) baloldali fordulatát azonban a párt természetes szövetségesei, a Zöldek nem követik. A balliberális környezetvédők nem találják a helyüket Angela Merkel és a szocdem Martin Schulz harcában. A Zöldek hagyományosan baloldalinak számítanak, de az utóbbi időben a CDU/CSU-val való együttműködést se utasítják el. Baden-Württembergben a zöld tartományi miniszterelnök a CDU-val kormányoz együtt, Hessen tartományban pedig szintén a kereszténydemokraták és a Zöldek koalíciója irányít. Az országos politikában Angela Merkel a szigorodó bevándorláspolitikáját, a felgyorsított kiutasításokat sokszor éppen a Zöldek szavazataival tudja keresztül vinni. Noha a párt szavazói ma már nem baloldali hippik, mint az alakuláskor a nyolcvanas években, a jobbra tolódás a bázisnak nem tetszik. A Zöldek népszerűsége folyamatosan zuhan, s egyesek szerint már a parlamentbe jutás is kétséges.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.24.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
