Július elsejétől életbe lép a kormányzati terv: diákszövetkezetek mintájára a jövőben megalakulhatnak az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas szövetkezetek.
Az ötletgazda Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint az idősek várhatóan a kereskedelemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát, olyan helyeken, ahol az elvégzendő feladatok egyenetlenül jelentkeznek. Kósa számításai szerint ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni ilyen munkába, ők 20 ezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni, írja az MTI.
A szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tagra van szükség, a nyugdíjas tagok adókedvezményt kapnak, csak 15 százalékos szja-t kellene fizetniük a csoportban végzett munkájuk után, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják.
A munkaadókkal a szövetkezet köthet szerződést bizonyos órányi munka elvégzésére, és a szövetkezet dönthet arról is, mely tagjaival, milyen elosztásban teljesíti a vállalt feladatokat.
A kormányzati szándék sokakat érint: a Világgazdaság a témában Központi Statisztikai Hivatal adatait idézi, ezek szerint közel 2,7 millióan részesülnek jelenleg nyugdíjban, ellátásban, járadékban vagy valamilyen egyéb járandóságban. Közülük körülbelül 2 millióan úgynevezett saját jogú nyugdíjasok. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint több mint 1,8 millióan kapnak 50 és 200 ezer forint közötti nyugdíjat. E keresetet egészíthetnék most ki a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül azok a nyugdíjasok, akik még szeretnének dolgozni. Legalábbis a kormánynak ez a szándéka: Kósa Lajos, a törvényjavaslat egyik benyújtója szerint 1 millió nyugdíjas szeretne ilyen keretek között dolgozni – azaz a nyugdíjasok közel fele.
A nyugdíjas szövetkezet ötletéről megoszlanak a vélemények: a Világgazdaságnak nyilatkozó nyugdíjszakértő, Simonovits András az adókedvezmény ellenére is butaságnak tartja Kósa tervét. Úgy véli, hogy a rugalmas korhatár visszaállítása inkább enyhítene a munkaerőhiányon. „Meg kell szüntetni azt a nyugdíjazási rendszert, amely szerint a nők negyvenéves jogviszony után nyugdíjba mehetnek, míg a férfiak még negyvenöt év után sem” – fogalmazott Simonovits. Szerinte amíg előfordul olyan, hogy egy középiskolai tanárt a tanév közepén elküldenek, nyugdíjazzák, majd mégis megengedik neki, hogy legalább a tanév végéig taníthasson, addig nem érdemes ilyen szövetkezetekben gondolkodni.
Ráadásul, a kormány elképzelése bérfeszültséget is teremthet a kedvezményezett idős munkavállalók és az aktív korú dolgozók között, mivel a nyugdíjasok adókedvezménnyel akár több tízezer forinttal többet vihetnek majd haza, ugyanazért a munkavégzésért.
http://mno.hu/
Az egyre több szektorban jelentkező munkaerőhiány miatt ugyanakkor a vállalatok is kezdenek nyitni a nyugdíjas korosztály felé, és az idősek sem adták fel, hogy munkához jussanak: A Profession rendszerébe önéletrajzot feltöltő felhasználók 4,7 százaléka nyugdíjas korú, azaz a korhatár elérése ellenére is sokan keresnek még állást.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
