S hogy ez mit jelent? Mindjárt elolvashatják, megtekinthetik, kielemezhetik itt alant. Ez édes véreim azt jelenti, hogy egészen eddig úgy volt, hogy az ember fogta magát, aztán elment szavazni, és szavazott arra a pártra meg képviselőjelöltre, aki szimpatikus volt, akiben bízott, akinek hitt stb., stb.
No, ennek vége!
A 21. század beköszöntött, és ennek kétségbevonhatatlan jele, hogy a szavazás teljesen megváltozott.
Mostantól úgy szavazunk, hogy a Józsi bácsi először is beiratkozik az ELTE elméleti matematika szakára, azt elvégzi, PHD, szakmai gyakorlat, és így alkalmassá válik arra, hogy egy algoritmus szerint leadhassa voksát.
Ugyanis egy 21. századi szavazás nem egyszerű szavazás, hanem a Riemann-sejtés maga!
„A Riemann-sejtés, amelyet először Bernhard Riemann fogalmazott meg 1859-ben, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja). Sokan (így például Erdős Pál is), az egész matematika legfontosabb problémájának, koronagyémántjának tartják. Egyike a Hilbert-problémáknak, és az egymillió dollárt érő millenniumi problémáknak is. A legtöbb matematikus igaznak tartja, bár például John Edensor Littlewood és Atle Selberg hangoztatott kétségeket.
A Riemann-féle zéta-függvény ζ(s) egyváltozós, komplex számokon értelmezett függvény, értelmezési tartománya a teljes komplex számsík, az s = 1 eset kivételével. Ha s>1 valós szám, akkor a konvergens
sor állítja elő, ez még akkor is konvergens, ha s komplex, de valós része 1-nél nagyobb. Így például az ismert Euler-féle formula miatt ζ(2)=π2/6. Ha s valós része nem 1-nél nagyobb, akkor analitikus folytatással kapjuk a függvény értékeit.
Vannak úgynevezett triviális gyökhelyei a negatív páros számokban, azaz az s = −2, s = −4, s = −6, … értékeknél. A Riemann-sejtés a nem triviális esetekkel foglalkozik, és kimondja:
A Riemann-féle ζ-függvény minden nem triviális gyökének a valós része 1/2.
Tehát a nemtriviális gyökök az 1/2 + it alakú számokból álló úgynevezett kritikus egyenesen vannak, ahol t valós szám és i a képzetes egység.”
Na, és a képzetes egység a Momentum bazmeg. A 21. századi párt. Rájuk kell szavazni.
Bayer Zsolt
Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
