Szerdán 17 órakor a Vásárúti Dalárda huszárnótáival és katonadalaival kezdődött a városi önkormányzat által szervezett dunaszerdahelyi ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából a Turul-emlékműnél.
A csípős időjárás ellenére mintegy háromszázan tisztelték meg nemzeti ünnepünket a jelenlétükkel. A Vásárúti Dalárda műsorát követően ünnepi műsorösszeállítással idézték fel a történelmi eseményeket a Vámbéry Ármin Gimnázium diákjai, Tóth Anna, Horváth Sofia Zina, Vass Virág, Beke Anna Lili, Góra Nikoletta és Németh Boglárka.
A gimnazisták műsora után Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere mondta el ünnepi köszöntőjét, melyben kifejtette, hogy minden történelmi eseménynek vannak előzményei, amelynek kicsúcsosodása lehet akár egy politikai merénylet, háború vagy forradalom kitörése, de akár egy uralkodó lemondása is, majd hozzátette, hogy ilyen eseménynek voltak és vannak politikai és társadalmi következményei, ha úgy tetszik, meghozzák a maguk változásait.
Ma, az 1848-as forradalom kitörésének 175. évfordulóján, abban az évben, amikor Petőfi Sándor 200. születésnapját is ünnepeljük, egyként dobban a szívünk nemzettársainkkal az egész Kárpát-medencében. A közös ünnepi megemlékezés nemcsak azért fontos számunkra, hogy tisztelegjünk hőseink előtt, hanem jelenlétünkkel erősítjük az együvé tartozás érzését, példát mutatunk a jövő generációinak és lélekben erősítjük egymást nemzeti identitástudatunk megőrzésében, nemzeti összetartozásunkban”,
hangsúlyozta a megemlékezés súlyát Hájos, és rámutatott, hogy 1848. március 15. minden magyar számára egyet jelent: örökséget és ünnepet.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, a felvidéki magyar közösség összetartozásának fontosságát, hiszen előrehozott parlamenti választások előtt is állunk, és csakis úgy tudjuk biztosítani közösségünk parlamenti képviseletét, ha valamennyien részt veszünk a választásokon, és a választásunkkal a Szövetség parlamenti képviselőlistáját támogatjuk, mert semmilyen más politikai párt vagy mozgalom nem tudja és nem is képes biztosítani közösségünk érdekképviseletét a szlovák parlamentben, csakis a Szövetség politikai párt”,
szögezte le Dunaszerdahely polgármestere.
Hájos Zoltán után Simon Róbert Balázs, magyarországi országgyűlési képviselő lépett a mikrofonhoz, hogy elmondja ünnepi beszédét. A győri politikus mondandója elején Johann Gottfried Herder német filozófus és teológus jóslatát idézte, miszerint a magyarok a nyelvükkel együtt feloldódnak és eltűnnek majd az őket körülvevő szláv, oláh és német tengerben. A 18. század végén megfogalmazott kijelentést Herder inkább csak a margóra szánta, ám mégis kisebb felfordulást okozott a magyar szellemi életben, de végeredményben dacos ellenállásra sarkallta a magyarságot a megmaradásért vívott harcban.
De mi ma is itt vagyunk, itt állunk, méghozzá nagyon sokan, a nemzeti ünnepünk tiszteletére fellobogózott Dunaszerdahelyen, a Csallóköz szívében; itt állunk túl Herderen, túl a Habsburgokon és a kommunista diktátorokon, túl békediktátumokon, túl külső és belső árulásokon”,
mondta Simon, majd hozzátette, hogy itt vagyunk és nemcsak magyarul álmodunk, de magyarul és szabadon beszélünk, magyarul énekelünk és magyarul imádkozzuk, hogy „Isten, áldd meg a magyart”.
Ma, 175 év elteltével ugyanazt kell tennünk, mint a márciusi ifjaknak. Bátraknak kell lennünk, újra és újra meg kell küzdenünk a szabadságunkért. A birodalmak ugyanis ma is léteznek. Pénzt és fáradságot nem kímélve ma is azon dolgoznak, hogy hozzájuk hű embereket juttassanak kormányra. Dollármilliókat áldoznak arra, hogy az ő szabadságukat elhozzák. De ami az ő szabadságuk, az nekünk, magyaroknak a kényszer. A birodalmak ma is meg akarják mondani nekünk, hogy kikkek éljünk együtt, hogyan neveljük a gyermekeinket, kivel és hogyan üzleteljünk, és rá akarnak szorítani bennünket arra, hogy lépjünk háborúba az ő érdekeik szerint. Ma is vannak Metternichek, Windischgrätzek és Haynauk, akik szívesen látnának bennünkert, magyarokat, kíterítve. De mi, hasonlóan az elmúlt évszázadokhoz, most sem hagyjuk magunkat, mert nekünk »nemcsak térkép e táj«, ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nekünk nincs másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, nem adjuk fel soha”,
nyomatékosította a képviselő.
Végezetül intézményeink és szervezeteink helyezték el az emlékezés és a kegyelet koszorúit az emlékműnél.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
