MTI nyomán
Ma is folytatódott az Erdogan-Putyin szkander mérkőzés. A nap végére a törökok a kezdeti harciasság után mintha visszavettek volna, Moszkva viszont bekeményít. Ha a két vaskezű vezető nem tud kompromisszumra jutni, könnyen lehet, hogy azok járnak jól, akik sem a török, sem az orosz hatalmi erősödést nem nézik jól szemmel.
Putyin mai nyilatkozata szerint Ankara „szándékosan tereli zsákutcába” a török-orosz kapcsolatokat, korábban pedig azzal vádolta Törökországot, valójában kettős játékot játszva az Iszlám Államot támogatja, velük üzletel az olajjal. Erdogan ezt határozottan tagadta, és egy klasszikus NBI-es „vágdelőre, Béla!” mozdulattal vissza is rúgta a labdát az orosz térfélre: szerinte a terroristák anyagi hátterét jelentős részben biztosító fekete aranyat az oroszok szíriai favarotja, Aszad elnök vásárolja meg. A török államfő leszögezte azt is:
úgy érzi, nincs miért bocsánatot kérnie,
az orosz vadászbombázót jogosan lőtték le, török légtérben. kérjen bocsánatot az, aki megsértette a török légteret – jelentette ki a CNN amerikai hírtelevíziónak.
Az államfő nyilatkozata válasz volt arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bocsánatkérésre szólította fel Törökországot, miután a török légierő kedden lelőtt egy Szu-24-es vadászbombázót a török-szíriai határnál Erdogan kifejtette: „Nem mi vagyunk az a fél, amelynek bocsánatot kell kérnie. (…) Pilótáink és fegyveres erőink csupán kötelességüket teljesítették, ami magában foglalta az egyezmény szabályainak a megsértésére adott választ. Úgy gondolom, ez a lényeg.”
Ankara szerint a török légierő tízszer is figyelmeztette az ismeretlen vadászgépet, mielőtt lelőtte, az orosz gép ennek ellenére belépett a török légtérbe. Moszkva álláspontja szerint viszont a vadászbombázó nem kapott figyelmeztetést, végig Szíria területe felett repült és nem jelentett fenyegetést Törökországra nézve.
Estére azért enyhült a török hangnem. Erdogan a France 24 francia tévécsatornán már azon sajnálkozott, hogy
Putyin nem áll szóba vele.
Elmondása szerint az orosz gép lelövése után többször próbálta telefonon elérni őt, de az orosz elnök nem reagált.
Sőt, még azt is hozzátette, hogy
ha a török illetékesek tudták volna, hogy orosz gépről van szó, akkor máshogy jártak volna el
a Szu-24-es gép légtérsértése kapcsán. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a török pilóták tisztában voltak az ilyen helyzetekre vonatkozó török katonai szabályokkal „és azon kötelességükkel, hogy megvédjék az ország légterét”. Ezek alapján azonban létezhetett a vonatkozó parancsban egy lábjegyzet is, amely az orosz gépekkel kivételt tett volna. Persze az is lehet, hogy Ankarát a ma bejelentett, meglehetősen kemény orosz gazdasági szankciók puhították meg, de az sem kizárt, hogy NATO-beli szövetségeseiktől kaptak olyan jó tanácsot, hogy jó lenne most már elásni a csatabárdot Moszkvával, mert nem igazán szeretnének belesodródni egy világháborúba.
A Közel-Kelet és talán az egész világ jövőjére kiható viszálykodás az egyik pillanatban közepes ecudori szappanoperának, a másikban éles lőszerrel játszott orosz rulettnek tűnik. Hogy valójában mi történik, azt csak a két vaskezű vezető, Putyin és Erdogan tudhatja. Azt tudjuk, hogy két olyan makacs és energikus politikusról van szó, akik az elmúlt évtizedben kemény könyöklésektől és becsúszásoktól sem riadtak vissza a nemzetközi hatalmi meccsekben, ha hazájuk érdekeiről volt szó. Eddig
mindketten mindig elérték, amit akartak.
Nem szoktak hozzá a visszakozáshoz, vagy a kompromisszumokhoz. Többek közt ez volt a sikerük titka is. Eddig. Most viszont lehet, hogy el kellene kezdeniük megbarátkozni azzal, hogy vannak helyzetek, amikor a barna medvének és a szürke farkasnak is eggyel hátrébb kell lépnie. Hacsak nem akarják, hogy
a keselyűk nevessenek a végén…..
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
