Barcsay Jenő (1900-1988) – Művészeti anatómia sorozat – A női hát
Festő, grafikus, Kossuth-díjas művész. Erdélyi fejedelmi család leszármazottja. 1919-ben jött Budapestre, s beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1924-ben végzett. Mesterei Vaszary János és Rudnay Gyula voltak.
1926 őszétől egyéves ösztöndíjjal Párizsba utazott. Itt elementáris erővel hatott rá Cézanne festészete, amely egy életen át bűvöletében tartotta. 1927-ben Itáliában járt, ahol a quatrocento festészet embereszménye, a testek tömegének ábrázolási módja hatott rá.
1931-től 1945-ig a Fővárosi Iparostanonc iskolában, 1945-től nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Ez utóbbi helyen a modern magyar művészet valamennyi alkotóját tanította alakrajzra; sokukra életre szóló, elementáris hatást gyakorolt. Egyénisége tanítványai körében fogalommá vált.
A művészeti anatómia a művészeti akadémiákon alapvető tantárggyá vált. A világ egyik legjelentősebb alapműve e tárgykörben Barcsay Jenő munkája, ami számtalan nyelven, sok kiadásban jelent meg, és mindenütt tankönyvvé vált.
Barcsay, az akkor gyakorló művész-tanár eredetileg főiskolai pályája segítésére állította össze. A kötet azóta számos idegen nyelven(például: angol, német, svéd, holland, francia, spanyol, orosz, szerb nyelven) és utoljára immár a tizenhetedik magyar kiadásban látott napvilágot.
Az anatómiai atlasz tudományos alaposságú szakkönyv, képtáblái pedig önálló művészi értékű rajzok.
Forrás:patriotaeuropa.hu
Tovább a cikkre »
