Kr. u. 367-ben éghajlati katasztrófa gyengítette meg a római Britannia védelmét. Az ezt kihasználó „barbár összeesküvés” súlyos katonai vereségeket és tartós instabilitást hozott, amely előrevetítette a provinciák végleges elvesztését.
A barbár összeesküvés pusztítása
Kr. u. 367-ben a Római Birodalmat kevéssé ismert, mégis pusztító esemény rázta meg. A piktek, skótok és szászok szövetsége áttörte a római helyőrségek védelmét Britanniában. A katonák elhagyták a Hadrianus-falat, egy parancsnokot megöltek, egy magas rangú tábornokot pedig elfogtak. A „barbár összeesküvés” két éven át tartotta rettegésben a szigetet, míg I. Valentinianus császár hadvezérei vissza nem állították a rendet – írja a sciencesetavenir.fr.
A katonai katasztrófa gyökerei mélyebbre nyúltak. A Cambridge-i Egyetem kutatása szerint az eseményt több évig tartó, szokatlanul súlyos szárazság előzte meg. A tölgyfák évgyűrűinek elemzése alapján 364 és 366 között a szokásos csapadékmennyiség felét sem érte el: évi 29, 28, majd 37 mm-t mértek az 50 mm-es átlag helyett. A Climatic Change folyóiratban megjelent tanulmány megerősíti, hogy ilyen súlyos aszály ritkaságszámba ment az adott korszakban.
Összeesküvés és invázió a Hadrianus-falnál
Az éghajlati válság élelmiszerhiányt és éhínséget okozott. A gabonafélék, különösen a tönkölybúza és az árpa, súlyosan megsínylették az esőhiányt. A katonai helyőrségek elégedetlensége nőtt, hiszen az ellátás akadozott. A források szerint, köztük Ammianus Marcellinus feljegyzései alapján, árulás is súlyosbította a helyzetet, a Hadrianus-fal védői közül néhányan megnyitották az utat az északról és keletről támadó „barbárok” előtt.
A birodalom sebezhetősége
A római Britanniát nemcsak a belső problémák gyengítették, hanem az is, hogy a birodalom más részei, például a Rajna-vidék, szintén támadás alatt álltak. A tanulmány szerzői szerint ezek a körülmények csökkentették a tartományok ellenálló képességét, és lehetővé tették a római védelem áttörését.
A kutatás kiterjesztette a vizsgálatot az egész Kr. u. 350–476 közötti időszakra. Az elemzés szerint a hosszú aszályok rendszerint élelmiszerhiányt, társadalmi feszültséget és végső soron katonai konfliktusokat váltottak ki. Ez a minta nemcsak a Római Birodalom bukásában, hanem későbbi történelmi időszakokban is megfigyelhető.
Britannia feladása
A „barbár összeesküvés” következményei vitatottak. Egyes történészek szerint Britannia sosem épült fel teljesen a pusztítás után. A római válaszlépések jelentős katonai erősítéseket igényeltek, Idősebb Theodosius vezetésével. Bár a császári hadvezérek átmenetileg visszaszerezték az irányítást, az események előrevetítették a tartomány 410 körüli végleges elvesztését.
Charles Norman és kutatótársai hangsúlyozzák: a klíma és a konfliktusok kapcsolata ma is fennáll. Hasonló összefüggéseket figyeltek meg a Szaharától délre fekvő afrikai országokban, ahol a hosszan tartó aszályok politikai instabilitást és háborúkat váltottak ki.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
