De vegyük sorra a barátinak mondott nagy emberek nagy találkozóit, amelyekhez mi is nagy reményeket fűzünk, mint a tavalyi Trump–Putyin találkozóhoz, amely Alaszkában zajlott, és akkor azt hittük, hogy kitör a világbéke, de végül mégsem sikerült elszívni a békepipát, és azóta is csak a bombák okozta füst száll az égre.
Most legutóbb Kínában fogadták nagy csinnadrattával az amerikai elnököt, Donald Trumpot, és gondolták, hogy egy füst alatt elintézik az orosz elnök, Vlagyimir Putiyn fogadását is. A vörös szőnyeget csak fel kellett porszívózni, a díszszázadot a közelben pihentetni, majd újra be lehetett vetni, és csak újra kellett tölteni az ágyúkat a díszlövésekhez. Azt mondták, hogy a két államfő, Trump és Putyin egymásnak adta a kilincset Kínában. Még jó, hogy Trump, aki azt hiszi, hogy mindent visz a világpolitikában, nem vitte magával a kilincset, és így volt mit megfognia Putyinnak is.
Putyin háromórás megbeszélést folytatott a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel, de a látogatás végén nem volt közös sajtótájékoztató, ami azt sugallja, hogy a találkozó mégsem volt annyira sikeres. Kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben elítélték az USA és Izrael Irán elleni támadását, aláírtak vagy 20 dokumentumot, de a Szibéria Ereje-2-es gáz- és olajvezetékkel kapcsoltban, úgy tűnik, nincs „megegyezés”, pedig Hszi az mondta, hogy a kínai–orosz kapcsoltok elérték „a történelemben a legmagasabb együttműködési szintet”. Kínának végül is jó, hogy az unió tagországai nem vesznek orosz energiát, mivel így ők esetleg olcsóbban kaphatnak, és az sem mellékes, hogy Oroszország gyengül az ukrajnai háborúban, hiszen hosszú közös határuk két oldaláról elég régóta méregeti egymást a két nagyhatalom.
De jöjjünk közelebb saját nagy hazánkhoz, Európához, és még közelebb Közép-Európához, ahol – ahogyan Magyar Péter mondta – „Európa szíve dobog”. Itt is nagy diplomáciai mozgások zajlanak, felújítanák a Visegrádi 4-ek együttműködését, amiben többek közt Romániát is szívesen látnák. A vadonatúj magyar miniszterelnök (szegény ember vízzel főz alapon) vonattal utazott Krakkóból Varsóba, ahol szintén volt vörös szőnyeg és katonai tiszteletadás.
Varsó és Budapest együtt szeretnék megvédeni közös érdekeiket Brüsszelben. Pedig már azt hittem, hogy Brüsszel védi majd meg Magyarország érdekeit azzal, hogy rögtön küldi a pénzeket, ahogy azt Ursula von der Leyen sugalmazta a választások előtt. Most úgy látom, hogy Brüsszelben elkezdődött az ekelés-mekelés, hogy túl rövid az idő augusztus 31-ig, a pénzek kifizetésének határidejéig, és nehéz lesz addig teljesíteni minden feltételt, ami szükséges ahhoz, hogy a demokrácia is győzzön Magyarországon, ne csak Magyar Péter, aki megmondta, hogy egész nyáron azon dolgoznak, hogy minél több európai forrást hazavigyenek. Ezek szerint a magyar kormány nyári vakációjának lőttek. Most Magyar Péter Brüsszelbe készül, és reméli, hogy az EB főnöknőjével megegyezésre jut. Egyébként Varsóba tanulni is utazott, megtudni, miként sikerült a lengyeleknek lehívniuk az uniós forrásokat, amelyek odaadását mintha kissé elsiette volna Brüsszel.
Varsó után Magyar Ausztriába ment, ahol az osztrák államfőnél tett egy tiszteletkört (mert az is nagyjából csak egy tiszteletbeli funkció), aztán tárgyalt osztrák kollégájával, Christian Stocker kancellárral „kendőzetlenül az ausztriai eredetű magyarországi azbesztszennyeződésről”. Mint fogalmazott: nem kemény, csak őszinte akart lenni, és érvényesíteni a „szennyező fizet” elvet. Mivel az azbeszt hosszú idő után fejti ki káros hatását, sokan elpatkolhatnak, míg rájönnek arra, hogy miben is haltak meg.
Magyar Péter díszes bevonulása Bécsbe. Fotó: Facebook / Magyar Péter
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
