(…) Rémisztő részletekkel illusztrálta Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Hírklikknek adott interjújában a veszélyhelyzet megszüntetése után ránk szabadított egészségügyi válsághelyzet valódi mibenlétét. (…)
Most jobb vagy rosszabb nekünk?
A válasz erre nem is olyan egyszerű. De azért az biztos, hogy rosszabb.
Mert?
Kezdjük az alapproblémával: semmi okunk nincs arra, hogy bízzunk a kormányban, a regnáló hatalomban. Félreértések elkerülése végett, ezt nem általánosságban mondom, hanem pontosan ezekre a szabályozásokra vonatkoztatva.
Mire alapozva?
Amikor az Orbán-kormány a 2015-ös menekültáradatot követően, létrehozta a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó szabályozást, kizárólag a megelőző időben teljesült feltételek alapján határozta meg annak a feltételeit – a szabályozás után soha, hangsúlyozom, SOHA nem álltak fenn ezek a feltételek. Ennek ellenére, ezt a jogi rendet azóta is mindig meghosszabbítja, így jelenleg is fennáll az a jogi helyzet, amelyben alapjogokat sértő rendelkezéseket lehet hozni. Hogy úgy fogalmazzak: ez a puska fel van akasztva a színpad falára, egyelőre nem lőttek vele, de miért lenne ott – azaz miért hosszabbítanák meg a szükséges időszakonként azt –, ha egyébként az alkalmazását az elrendelés feltételei hiányában nem látnák biztosítandónak?! Ilyen körülmények között, enyhe kifejezés, ha azt mondom, hogy rossz érzést kelt egy újabb, ilyen válsághelyzet bevezetése.
De hát most konkrétan járvány tört ki, és azzal indokolták a bevezetést.
A veszélyhelyzet kora tavaszi bevezetése már önmagában is felesleges volt, hiszen az 1997-es egészségügyi törvény rendelkezései elegendőek lettek volna. Arról már nem is szólva, hogy a veszélyhelyzet, a különleges jogrend járvány miatt alkotmányosan be sem vezethető.
De most már ezen kár keseregni, hiszen lefújták. Helyette jött az egészségügyi válsághelyzet, amit úgy kommunikálnak, hogy lám-lám, nem volt igazuk a bírálóknak, Orbán visszaadta a teljhatalmát a Parlamentnek. Ön szerint is?
Nem nagyon érdemes összehasonlítani az egészségügyi válsághelyzetet, illetve a különleges jogrendbe tartozó veszélyhelyzetet abból a megközelítésből, hogy melyik teszi kiszolgáltatottabbá az állampolgárt a hatalomnak. Ezt így, egy az egyben, nagyon nehéz összevetni. Ugyanis a veszélyhelyzet az Alaptörvény által szabályozott különleges jogrendnek egy válfaja; az Alaptörvény pedig bizonyos jogosítványokat ad a kormánynak, szigorúan meghatározva a kormányrendeletek 15 napos hatályát, valamint azt, hogy annak lejárta után, azok csak a Parlament jóváhagyásával hosszabbíthatók meg. Továbbá, hogy maga az elrendelt különleges jogrendnek milyen a tartalma, s hogyan korlátozhatja az emberek alapvető jogait. Ez sem megnyugtató rendezés, de legalább alkotmányos szintű.
De hát ezt hamar felülírta a rendeleti törvény…
Valóban, az másik kérdés, hogy ezeket a kormányra vonatkozó béklyókat a 2020 évi XII.-es törvény feloldotta, és innen kezdve, megszűntek az Alaptörvény által biztosított garanciák azokra a helyzetekre, amelyekre a kormány nem rendelhetett el rendkívüli intézkedést. Ezzel szemben, az egészségügyi válsághelyzet egy alaptörvényen kívüli konstrukció, amire nem vonatkoznak a különleges jogrend minimális garanciái sem (hiszen nem annak egy megnyilvánulása). Magát a válsághelyzetet, ami – s ezt hangsúlyozni kell – nem a különleges jogrend válfaja, nos, ezt a tiszti főorvos javaslatára, a miniszter előterjesztésére, a kormány, azaz Orbán Viktor rendeli el egy rendeletben. Lefordítom: jön Müller Cecília, aki Kásler Miklóssal megüzeni Orbán Viktornak, hogy azonnal rendelje el az egészségügyi szükséghelyzetet. És akkor ez meg is történik. (…)
N. Vadász Zsuzsa: Ez már teljesen a sztálini szovjet időket idézi – interjú Bárándy Péterrel
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
