A Futrinka utca, a Mazsola, a Kukori és Kotkoda, a Frakk és sok más mese televíziós műsoraival varázsolta el a nézők ezreit. Meséin nemzedékek nőttek fel. Bálint Ágnes, József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg, a Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúságitelevíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége volt. Számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója. József Attila díjas író, szerkesztő, dramaturg. Október 23-án emlékezhetünk rá születésének 101., és október 24-én halálának 15. évfordulója alkalmából.
Bálint Ágnes a Fejér megyei Adonyban, a Duna mellett született Bálint Lajos és Müller Sarolta gyermekeként. Korán megmutatkozott élénk, kimeríthetetlen fantáziája és jó rajztehetsége. Ötéves korában megtanult olvasni, és első olvasmányai igen nagy hatással voltak rá. Hatéves korától írt és rajzolt meséket, melyek 12 éves korától meg is jelentek.14 éves korában folytatásokban közölték a Fánni, a modern tündér című első meseregényét.
Iskoláit Székesfehérvárott, majd a budapesti Angolkisasszonyoknál végezte, később Bécsben tanult rajzolni. 1941-ben jelent meg első meseregénye, az Elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel. 1942-43-ban nagyon sok rövidebb-hosszabb mesét írt, amelyek nagy része nem jelent meg még nyomtatásban.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1951-ben egy külkereskedelmi vállalatnál dolgozott. Az ott töltött idő alatt négy nyelvből tett vizsgát, németből, franciából, oroszból felsőfokon, angolból középfokon.
1958. február 1-én belépett az újonnan alakult Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályára, ahol szerkesztő-dramaturgként kis híján harminc évig, 1986-os nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A TV hőskorában munkatársaival, Kelemen Endrével, Rockenbauer Pállal és Tarbay Edével alakították ki a magyar gyermek- és ifjúsági tévéműsorok kereteit. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg.
Az ő ötlete alapján született meg a Tévé-Maci, és a Cicavízió monoszkópja.
A naponta jelentkező, kezdetben a tévébemondók által felolvasott esti meséket lassan felváltotta apró bábjelenetekkel. 1961-ben havonta egy-egy félórában jelentkezett a Mi újság a Futrinka utcában? című bábsorozat, ezt követte a Mazsola, a több folytatásos bábsorozat.
A bábfilmek után következtek a rajz-, majd papírkivágásos mesesorozatok: a Kukori és Kotkoda, a Frakk a macskák réme és más mesék.
A televíziós rendezők közül sokat dolgozott többek közt Kende Mártával, Szabó Attilával, Beregszászi Máriával, és olyan operatőrökkel, mint Czóbel Anna, Kocsis Sándor, Ráday Mihály, Abonyi Antal, Király Erzsébet.
Szerkesztőként és dramaturgként a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom neves képviselőivel dolgozott együtt, köztük volt Csukás István, Marék Veronika, Tarbay Ede.
Az ő nevéhez fűződik a Magyar népmesék című sorozat első csokorba gyűjtése, vagy a Vizipók, csodapók sorozat, amely a gyerekeket megismerteti az élővilág olyan kevésbé közkedvelt egyedeivel, mint a rovarok vagy a pókok.
Mesesorozataiért és a Kuckó című műsoráért számos alkalommal kapott nívódíjat.
Népszerűek voltak gyermekregényei és meseregényei, ifjúsági regényei és képeskönyvei, ez mellett folyamatosan fordított.
A Magyar Rádió Ifjúsági osztályának több mesejátékot írt, ahonnan elindult A szeleburdi család, mely könyv alakban is napvilágot látott. Meséi jelentek meg a különböző gyermekújságokban, ilyen volt a Kisdobos és a Dörmögő Dömötör.
1962-től szinte évente jelentek meg könyvei a Móra könyvkiadónál, köztük a Mi újság a Futrinka utcában? és a Mazsola-könyvek, a Frakk-kötetek. A Szeleburdi család és a Hajónapló című könyveiből Palásthy György két nagy sikerű ifjúsági filmet rendezett.
Kevésbé ismert az 1988-ban újszerű technikával, a Karsai pantomim együttes, Kern András és Kútvölgyi Erzsébet közreműködésével készült Szimat Szörény című sorozat, amelynek zenéjét Oroszlán Gábor és Oroszlán György szerezte. A gyermekfilmek világában forgatókönyvíróként és dramaturgként is jelentős munkát végzett. Utolsó meseregénye a Vízitündér, vízimanó 2000-ben jelent meg.
1989-ben nagy csapás volt számára férje elvesztése, melyet nem tudott feldolgozni. Ezt követően visszavonultan élt.
Vecsésen az írónő családja alakította ki a Bálint Ágnes Emlékházat, melyet alapítvány működtet abban a lakóházban és annak kertjében, ahol az írónő több mint 60 évig élt és alkotott. A régi ház önmagában is helytörténeti érdekesség, hiszen a 19. század második felében az Andrássy grófok vadászházaként épült, és később nevét kölcsönözte Vecsés egyik városnegyedének. A vecsési óvoda is Bálint Ágnes nevét viseli.
„Az emlékház kapujának megnyitásával abba a világba invitáljuk a kedves látogatót, ahol Mazsola túrta a földet, Frakk kergette a macskákat, és Kukori meg Kotkoda kapirgált a fűben rovarok után kutatva.
Szándékunk, hogy az ide látogató gyerekekben a humánum, az olvasás és a természet szeretetét erősítsük, s ezek jegyében kínáljunk bőséges lehetőséget a játékra is. A sok csillogó szempárból ítélve van is erre igény, jó úton haladunk” – olvasható a Bálint Ágnes Emlékház ismertetőjében.
A látogatókat gazdag program várja és meggyőződhetnek az írónő vallomásáról: „Csodaszép életem volt. Meseszép!”
Forrás: Wikipédia, gyermekirodalom.hu
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
