188 éve, 1833. december 17-én halt meg Kaspar Hauser, „Európa gyermeke”. Származásának és halálának egykor egész Európát lázba hozó rejtélyét a mai napig sem sikerült megfejteni. Egyesek szerint a badeni hercegi család sarja, az uralkodó herceg fia volt, aki útjában állt trónra törő nagybátyjának.
1828. május 6-án egy toprongyos, járni és beszélni alig tudó fiú tűnt fel Nürnberg utcáin, aki egy névtelen levelet mutogatott a járókelőknek.
Ebből sok nem derült ki, csak az, hogy Kaspar Hausernek hívják, és 1812-ben született. Az orvosi vizsgálat is megállapította, hogy a fiú hozzávetőlegesen 16 éves, de értelmi szintje csak egy hatéves gyermeknek felel meg.
Írni-olvasni gyorsan megtanult, de sokat ekkor sem tudtak meg róla: elmondása szerint mindig is egy földalatti cellában élt, csak kenyeret és vizet kapott, mígnem egy nap gondozója – akinek arcát sosem látta – kivezette és a város határában magára hagyta.
Története Európa-szerte óriási feltűnést keltett, ami csak fokozódott, amikor 1829. október 17-én súlyos sebesülten, homlokán egy szúrt sebbel találták rá.
A fiú szerint egy fekete álarcos férfi támadt rá, de szavait nem tudta bizonyítani. A titkot egyre többen próbálták megfejteni, a bajor király jutalmat tűzött ki, míg az angol Lord Stanhope személyesen kezdett nyomozni, sőt a fiú gyámjának is kineveztette magát.
A rejtélyek azonban nemhogy fogyatkoztak volna, de szaporodtak, s betetőzte őket Hauser halála. 1833. december 16-án mély sebbel a mellében támolygott haza, s másnap meg is halt, támadóját soha nem találták meg.
Kaspar Hauser kilétére soha nem derült fény. A legképtelenebb találgatások Napóleont tették meg apának, avagy Mária Teréziát dédanyának, megint mások – lévén hogy a fiú magyar szavakat felismerni vélt – magyar főúri ivadéknak gyanították.
El is indultak vele Magyarországra, de Pozsonynál tovább nem jutottak, s a város sem keltett semmilyen érzést benne. Valószínűbbnek tűnik a „hercegi változat”: eszerint a badeni hercegi család sarja, az uralkodó herceg fia lett volna, aki útjában állt trónra törő nagybácsijának.
Így aztán születésekor egy beteges csecsemőt csempésztek helyébe, aki hamarosan meghalt, a „váltott gyereket” pedig elzárták.
Beszélni alig tudott, egy névtelen levelet mutatott a járókelőknek
A teóriát erősíti, hogy megfogalmazója, a nagyhírű jogtudós Anselm von Feuerbach nem sokkal később meghalt (állítólag megmérgezték).
Hauser gyámja pedig, a fiún addig aggódó szeretettel függő, ám anyagi nehézségekkel küszködő Lord Stanhope a badeni udvarban tett néhány napos látogatás után védence ellen fordult (az elmélet hívei szerint lefizették).
2002-ben egy DNS-vizsgálat igazolta, hogy Kaspar Hauser valóban rokonságban állhatott a hercegi családdal, amely azonban elzárkózik a további vizsgálatoktól és nem kommentálja az ügyet.
A rejtély több száz könyvet, tanulmányt ihletett, írtak róla regényt, verset, színdarabot (egyebek között Paul Verlaine és Peter Handke is), Werner Herzog filmet forgatott róla, Suzanne Vega dalt szentelt neki. Legtömörebben a merénylet helyszínén felállított oszlop felirata fogalmaz: „Hic occultus occulto occisus est” – azaz Itt ölték meg rejtélyesen a rejtélyest.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
