Az elszálló energiaárak miatt alig van olyan fitneszterem, ahol húszezer forintnál olcsóbb a bérlet.
Van aki saját tulajdonú ingatlanban üzemel, van aki bérleményben, van aki euróban fizeti a bérleti díjat. Azt kell tudni, hogy a nagyobb fitnesztermek akár háromezer négyzetméteren is működnek, ami jelentős költséget jelent – mondta az InfoRádióban Kiss József, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének főtitkárát, a fővárosi KissLife Fitness&Gym tulajdonosa.
Becsült szám alapján
egy fitneszterem működésének a harminc százaléka rezsi-típusú költségekből tevődik össze, és ha ez felmegy tízszeresére, akkor mindenki tudja, hogy az a modell nem tartható fenn tovább.
Ha csak a kétszeresére emelkedik, akkor azt bérletekkel, napijegyekkel, áremeléssel lehet kompenzálni. Megjegyezte: ha megjönnek az első számlák, akkor nagyon pontosan meg tudja mondani ezt a mértéket.
A koronavírus-járvány ideján nagyon sok fitneszterem bezárt, nyolcszázról nagyjából 650-re csökkent a számuk. Ez azért nagy hátrány, mert ma a magyarországi fitnesztermekben a lakók 70-80 százaléka végez tömegsport jelleggel egészségmegőrzést, prevenciót, ízület karbantartást, gerinctornát az egészség megőrzése érdekében.
„Ha ez nem csináljuk, akkor
ennek beláthatóan rossz következményei lesznek.
Terhelni fogja az egészségügyi rendszert, rosszabb lesz a morál, már csak abból indulunk ki, hogy sportolás közben a dopamintermelés megugrik, tehát jobb lesz a közérzetünk” – mondta. A sportolás által jobban viszonyulunk a környezetünkhöz, jobban teljesítünk a munkahelyünkön, és ha ezt nem próbáljuk mindenáron megtartani, akkor az problémát fog jelenteni.
Kiss József szerint ha valóban tízszeresére felmegy a távfűtés és az áram, akkor a mostani modell szerint nem fogják tudni a mostani bevételekből finanszírozni. Tehát hacsak nem vesznek fel százmilliós hiteleket, akkor az egyetlen mód a bezárás, ami nagy számban igaz lesz. Megjegyezte: arról nincs adatuk, hány olyan szoba van, amit személyi edzső vett ki és alakított stúdióvá, de Magyarországon „van belőlük bőven”.
A jelentős jegy- és bérletárak emelése nem tudja kompenzálni a mostani helyzetet, hiszen
húszezer forint alatt már nem is nagyon lehet havi bérletet venni.
A vírus előtti időszakban csak 10-12-13 ezer forint, tehát közel egy 60-70-80, néha száz százalékos áremelés történhetett két év alatt, amire értelemszerűen azért volt szükség, mert „nem jött ki a matek”.
A szektornak az is csak nehezíti a helyzetét, hogy sokan már nem fogják tudni kifizetni a megemelt bérletárakat, a fitneszterem- bérlet ugyanis nem a megélhetéshez szükséges. „Először a kenyér, aztán a tej, aztán a gyereknek a cipő, és a sokadik a sorban a fitneszbérlet. Ha nagyon nagy lesz az infláció, akkor csökkenni fog az a populáció, aki megengedheti magának, hogy bérletet vegyen. Ez csak még jobban rontani fog a helyzeten” – mondta.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
