A tíz éve regnáló Orbán-kormány nemzetstratégiájának kezdettől fogva központi eleme a családpolitika. A magyarság, sőt, tulajdonképpen a „fejlett” Nyugat előtt álló kihívások egyik legnagyobbika a fogyatkozó népesség. Egy az index.hu-n megjelent kiváló interjú tanúsága szerint kézzelfogható bizonyítéka van, az irány megfelelő, a kérdés már csak az, időben léptünk-e a jó irányba.
9 769 526. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján ennyien élnek ma Magyarországon. 2008-ban ez a szám 10 045 000 volt, az adatsorok alapján nem volt olyan év, hogy 15 ezernél kisebb lett volna a csökkenés, sőt, 2011 és 2012 között például 50 ezer embert vesztett az ország.
Kamarás Ferenc, a KSH demográfusa azt állítja, a magyar kormány intézkedései ugyan jó irányba mutatnak, de félő, talán már túl későn. Kamarás szerint két fontos időszakot érdemes kiemelni az elmúlt hetven évből. Az első, a második világháborút követő Ratkó-korszak, amely a háborúban kivéreztetett ország lakosságát emelkedő pályára állította, valamint a hetvenes évek közepét, amikor az említett korszak lánygyermekei szülőképes korba léptek.
A törés akkor következett be, amikor a kilencvenes évek elején született lányok és fiúk, a Ratkó-korszak gyermekeinek unokái, nem követték felmenőik szokásait, nem következett be újabb babyboom.
Sőt, a kilencvenes években inkább jelentősen csökkent a születések száma.
A demográfusok szerint mindez azzal magyarázható, a gyermekvállalás átlagos életkora kitolódott. Míg korábban a nők a húszas éveik elején vállalták első gyermeküket, a kilencvenes években ez az életkor kitolódott, 25-29 évesen szültek a nők. Harminc évvel később, azaz napjainkban, ez még tovább nőtt. Ma a legtöbb nő 30-34 évesen vállalja első gyermekét.
A rendszerváltás létbizonytalansága lehet a fentiek egyik oka – állítja a demográfus,
de a házasodási hajlandóság csökkenése, az anyagi biztonságra való törekvés is szerepet játszhatott abban, hogy kitolódott a gyermekvállalás ideje – mondja Kamarás. A szakember szerint egyértelmű bizonyítékok mutatják, a házasságban élők több gyermeket vállalnak, így a házasságkötések számának emelkedése „okot ad a derűlátásra”.
Volt honnan fejlődni, mondja Kamarás, 2010-ben például alig 34,5 ezer házasságot kötöttek Magyarországon, holott a hetvenes években volt olyan év, amikor százezret.
2019-ben már 64,5 ezer házasságkötést regisztráltak, ami igen örvendetes, ugyanakkor a demográfus szerint ennek csak akkor lesz értelme, ha az emelkedő tendencia állandósul.
Fotó: KSH, index.hu
A demográfus arra figyelmeztetett, a születésszám folyamatosan esik az utóbbi években. „2016-ban 93 ezren születtek, 2017-ben 91 ezren, 2018-ban 89,8 ezren, tavaly 89,2 ezren, annak ellenére, hogy a gyermekvállalási kedv változatlan maradt” – mondja. Kamarás szerint bár lassú ütemben, de folyamatosan zsugorodik a szülőképes korban lévő nők száma, bár állítja a demográfus, a kormány babaváró hitele jó irányba mozdította elő a folyamatokat.
„Az első hét 2020-as hónap 2500 pluszgyermeket eredményezett az előző évhez képest” – mondja Kamarás, de még nyitott a kérdés, hosszabb távon kitart-e ez a növekedés.
A koronavírus-járvány demográfiai hatásait még korai kommentálni, állítja Kamarás, de a házasságkötések számának alakulásán már látszik, a CoVID alaposan betett a házassági hajlandóságnak. 2020 első két hónapja dupla annyi házasságkötést hozott, mint az előző év, márciusban is kitartott az emelkedés, 80%-ot mutatott, április 2019-es számokkal bírt, május és június pedig már óriási visszaesést hozott (negyed -és harmadannyi). Kamarás úgy véli, szerencsére nem a házasodási hajlandóság esett vissza, pusztán a járvány miatt elmaradtak az esküvők.
A demográfiai fogyásnak van egy másik oldala is. A szakember állítja, kulcsfontosságú lehet a születéskor várható élettartam kitolása. „Nagyon el vagyunk maradva nemzetközi összehasonlításban, és ez is belejátszik a tartós népességfogyásba.” – mondja, Csehország példáján szemléltetve: bár a termékenységben csak kisebb különbséget látni, a várható élettartam 3-3,5 évvel magasabb náluk.
Régóta rágott, fontos kérdés, a lassan kihaló európai országok megállíthatják-e a népességfogyást a bevándorlás támogatása nélkül? „Elméletileg elképzelhető”, mondja a szakember, de a termékenységi mutató emelkedése önmagában mindehhez nem elég.
„Valamivel több mint két gyermek biztosítaná a szülőképes nők számának reprodukcióját. ”
Ez az egyik fontos feltétel, mondja Kamarás, de a mortalitás csökkentése és a születéskor várható élettartam emelkedése is elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország demográfiai mutatóit pozitívba billentsük.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
